Amikor valaki elveszíti az állását, és a dühön, csalódáson, kétségbeesésen túljutva elkezd állást keresni, nagy meglepetések érik azzal kapcsolatban, milyen nehéz munka is az álláskeresés.
Nemcsak attól nehéz, hogy sokszor eredménytelen (hiszen az első eredmény akár a végét is jelentheti a keresésnek, ha elfogadja az ajánlatot), hanem attól is, mennyi időt, energiát kíván tőlünk. Főleg az időn szoktak meglepődni az álláskeresők. Nem azon, hogy hónapokig kell keresgélniük, mire eredmény lesz, hanem a napi munka nagyságán, ami ezzel jár.
ÉRDEKES: Készíts nyilvántartást állásjelentkezéseidről egyszerűen és olcsón!
Az álláskeresés első lépése mindenképpen egy önéletrajz összeállítása, mert ez már ahhoz is kell, hogy az ismerősök segítségét kérjük (aki segíteni akar, szinte biztos, hogy azt válaszolja: „rendben, küldj egy CV-t, megpróbálok segíteni”)
Tehát egy aktív álláskereső hosszú-hosszú órákat fog álláskereséssel tölteni, naponta(!), és az első héten még ezek az órák is csak előkészületekkel telnek. Legfontosabb előkészületek (sorrendben) időigénye nagyjából:
- Munkaügyi központba bejelentkezés: minimum fél napot szánj rá…
- Önéletrajz megírása, formázása: 3-4 óra
- Önéletrajz lefordítása általad beszélt idegen nyelvre: 2 óra
- Állásportálokra regisztrálás önéletrajzzal: portálonként legalább 1 óra, de inkább több…
- Ismerősöknek levélírás: ismerősök számától és köröktől függően egy-egy levél általában 1 óra elküldéssel
Láthatólag ez már két munkanapot simán elvisz, de lehet, hogy inkább hármat. És ekkor még egyetlen álláshirdetésre sem jelentkeztél, az majd most jön. Egy átlagos álláskeresős munkanap így néz ki:
- Reggel: állásportálok hírleveleinek átnézése, állásportálok átnézése, 2-3 óra
- Délelőtt-délután: Állásjelentkezések beadása egyedi motivációs levéllel, hirdetéshez szabott önéletrajzzal, darabonként legalább 1 óra
- Álláskereső füzet vezetése: napi fél óra
Ezért állítom, hogy az álláskeresés igenis nagyon nehéz munka. Adminisztrációval, szellemi tevékenységekkel, kreatív munkával, és sok-sok önuralommal. És ez még mindig csak a kezdet, később majd el kell járni állásinterjúra is, ami súlyos órákat vesz el, de legalább megint egy lépéssel közelebb visz az álláshoz. Az álláskeresés egy munkanélküli esetében mennyiségi munka is kell, hogy legyen, nemcsak minőségi. Sok-sok próbálkozásból lesz egy siker, de neki az a siker életbevágó.
A „munkanélküli” kifejezéstől talán ezért is idegenkedem ennyire. A fentiek jól bemutatják, hogy állást keresni bizony napi 8 órás munka. Amikor azt javaslom álláskeresőknek, hogy a család támogatását kérjék, akkor erre is gondolok: mivel ő állást keres, a ház körüli munkák elvégzésére nem lesz sok ideje, hiába van otthon, mert ha most pótolja be a régóta elmaradt munkákat, akkor az álláskeresés nem halad. A család abban tudja leginkább támogatni az álláskeresőt, hogy megadja a lehetőséget számára, hogy a fenti álláskereső munkát jól elvégezze.