Visszalépés vagy új lehetőség?

Néha megtörténik, hogy szakmájuk csúcsán lévő emberek veszítik el a munkájukat, pl. leépítés, megszüntetett termék, cégfelvásárlás vagy hasonló cégstratégiai döntések miatt.

Sajnos, az ő álláskeresésük nagyon hosszúra tud nyúlni, mert a kiválasztók – látva az önéletrajzukban az utolsó munkahelyet, utolsó pozíciót, kiemelkedő szakmai hírnevét arra gondolnak: egy ilyen ember biztosan magas fizetést kér, nem is elégszik meg alacsonyabb pozícióval, számára ez visszalépés lesz, így inkább nem őt választják, állásinterjúra sem hívják be. Korábbi pozíciójuknak megfelelő szintű állásajánlat pedig kevés és ritkán jelenik így csapdahelyzetbe kerülnek.

ÉRDEKES: Hogyan légy megnyerő egy állásinterjún?

Hogy ezeknek a feltételezéseknek ne adjunk teret, azt javaslom az ilyen álláskeresőknek, hogy minden álláspályázatukban tisztázzák ezt a helyzetet: azért jelentkeztek erre a pozícióra, mert szakmailag megfelelőek rá, és a pozíció olyan munkalehetőséget és feladatokat kínál számukra az álláshirdetés alapján, amit szívesen elvégeznének. Nem visszalépés számukra, hanem egy új lehetőség.

Ennek a leírásnak a helye a motivációs levélben, a második bekezdésben van. A levelet megszólítással kezdjük, majd leírjuk hol találtuk az álláshirdetést, milyen pozícióra jelentkezünk. Ezután új bekezdésben őszintén le kell írni, hogy miért is érdekes a jelölt számára az adott pozíció, majd folytatható a levél a szokásos érvekkel: milyen hasonló tapasztalatokat szerzett, milyen szakmai tudással rendelkezik.

Ugyanezt a gondolatot az önéletrajzban is el kell helyezni. Ennek helye a fénykép és személyes adatok után van, 4-5 sorban írja le, hogy mire és miért jelentkezik. Nagyon fontos az önéletrajz pontos testreszabása az álláshirdetés alapján: ha egy kkv-hoz, vagy kisebb céghez jelentkezik, akkor az önéletrajzban a szakmai eredményei ennek megfelelően legyenek megfogalmazva: pl. a vezetett csoportok létszáma ne jelenjen meg, a szakmai eredmények százalékosan, és ne nagyságrendi adatokkal szerepeljenek. Ha a cég célja a magyar piac, akkor nemzetközi tapasztalatokat csak röviden említse, a Magyarországgal kapcsolatos eredményeit, tapasztalatait hangsúlyozza. Kihagyni nem szabad semmit, de a megfelelő érveket maga mellett az álláshirdetés szerint kell megtalálni.

A fizetési igény tisztázása is fontos. Ha az álláshirdetés kér fizetési igényt, akkor egyszerű dolgunk van, válaszolni kell rá, motivációs levélbe és/vagy CV-be be kell írni. Amikor azonban nem kérnek fizetési igényt az álláshirdetésben, muszáj kockáztatni: ha beírja a fizetési igényét, megkönnyítheti a döntést, eloszlathatja azt a feltételezést, hogy biztosan megfizethetetlenül sokat kér. Ha nem akar vagy nem tud pontos összeget beírni, a motivációs levélben őszintén le kell írni: milyen lehetőségeket lát az adott pozícióban, ami miatt a fizetési igényben alkuképes, ill. a feladat és a munkalehetőség fontosabb, mint a korábbi fizetési szintjén lenni újra.

Talán furcsán hangzik ez utóbbi gondolat, de többször bevált már az álláskeresők segítésében végzett munkám során. Az ilyen emberek időnként hosszú hónapokig, néha egyéves perióduson túlnyúlóan keresnek állást a téves feltételezések miatt. Pedig az ő tartalékaik sem végtelenek, jövedelemre szükségük van, a szakmai munkában pedig úgyis megtalálják a kihívást, így az új munkahelyük biztosan jól jár velük. Az őszinteség mindkét felet segíti: a kiválasztónak nem lesznek kétségei, nem gondolja, hogy „jobb híján” jelentkezett egy alacsonyabb pozícióra, a fizetési igénye pedig egyértelmű, nem kell találgatni.