Volt már, hogy ha túl sokáig próbálkoztál valamivel ami nem akart sikerülni azt tanácsolták, hogy állj meg egy pillanatra és tarts szünetet? A legtöbb esetben ez segít is, hiszen később kitisztult fejjel, újult erővel vágunk neki a feladatnak ami már elegendő ahhoz, hogy sikeresen teljesítsünk. Az álláskeresésnél azonban más tanács szokott elhangzani…
Aktív álláskeresőként inkább azok a tanácsok lehetnek ismertek számodra, hogy ne állj le a kereséssel, szánj még több időt rá naponta és küldd el még több helyre a pályázati anyagodat. Azonban az sem jó, ha ész nélkül mindenféle állásra jelentkezünk, mert egyrészről így növeljük az esélyét az elutasításoknak, másrészt annak is nagyobb esélye lesz, hogy csődörből vödörbe kerüljünk…
Nehéz helyzet ez, mivel számos nyomás nehezedik ránk (pl. családtagok nyomása, pénzszűke, stb.) és így hajlamosak lennénk egy idő után már bármit elvállalni. A baj ezzel csak az, hogy az interjúztatók megérzik ezt és elkezdenek hátrálni. Ők ugyanis olyasvalakit keresnek, aki lelkes az adott munka iránt.
ÉRDEKES: Az elmúlt évek legjobb munkahelyei
Ilyenkor érdemes megállnunk és szünetet tartanunk álláskeresőként is. Szánjunk időt rá, hogy átgondoljuk mivel akarunk a jövőben foglalkozni, mi az amit szívesen csinálnánk, miben vagyunk jók.
Ha ezt letisztáztuk magunkban akkor már céltudatosan tudunk elkezdeni új helyet keresni. Olyan állásra jelentkezzünk, ami eléggé érdekes és releváns ahhoz, hogy örömmel és kellő magabiztossággal megpályázzuk.
Egy másik hiba álláskeresői részről, hogy sokszor kizárólag egy álláshirdetéstől várunk visszajelzést. A pályázati anyagunk elküldését követően beleéljük magunkat a pozícióba, minden nap várjuk, hogy behívjanak minket interjúra. Úgy rendezzük a napi teendőket, hogy mindig elérhetőek legyünk és bármikor be tudjunk iktatni egy interjút, félóránként ellenőrizzük a postafiókunkat, hogy nem érkezett-e üzenet a cégtől…
Az ilyen hozzáállással az a baj, hogy már jó előre elgondolunk mindent, így ha végül valami nem az elképzeléseinknek megfelelően alakul, akkor csalódni fogunk. Ilyenkor is fontos megtalálni az arany középutat, időt szánni egyéb lehetőségre, valamint az élet másik felére úgy mint a család, barátok, kikapcsolódás.
Szintén jelzésértékű lehet számunkra, ha már jó ideje keresünk állást, voltunk már egy pár interjún is és mégsem kaptunk sehonnan ajánlatot. Valószínűleg a pályázati anyagunk rendben van és a hozzánk illő állásra jelentkezünk, ezért is hívnak be interjúra. Ha nem tudjuk megmagyarázni mi hiányozhat, akkor érdemes szintén egy kis szünetet tartanunk és megkeresnünk az okokat. Segíthet ha újra lejátsszuk magunkban a beszélgetéseket és megpróbálunk visszaemlékezni a válaszainkra és viselkedésünkre. Lehet hogy haboztunk egy-egy kérdésnél, vagy látszódott, hogy kételkedünk hogy valóban ezt szeretnénk? Keressünk jeleket, hogy mi lehetett az oka annak, hogy nem bennünket választottak?
Fontos mindenben megtalálni és fenntartani az egyensúlyt, nincs ez másképp az álláskereséssel sem. Sokszor válunk türelmetlenné és szeretnénk minél hamarabb elhelyezkedni. Ne essünk azonban abba a hibába, hogy elhamarkodunk valamit (vagy épp ellenkezőleg, hogy túlságosan elhúzzuk a jelentkezést). Szánjunk időt arra, hogy átgondoljuk mivel akarunk foglalkozni, miben vagyunk jók és milyen helyen dolgoznánk szívesen. Ameddig önmagunkkal nem tisztázzuk a céljainkat, addig nem lesz sikeres a pályázásunk.
