Az önéletrajzoknál nem ritka, hogy – finoman szólva – szépített információk jelennek meg, amit természetesen nem támogathatok, de ha már valaki ilyen trükkhöz nyúl, legalább készüljön fel abból, amit leírt…
A hozzám érkezők többségének inkább túl szerény, másik végletet mutató önéletrajza van. A „vetítős” önéletrajzok íróival összekerülve általában ártatlannak tűnő, de mégis jól célzott kérdésekből derül ki, hogy a CV tényleg vetít, vagy csak ügyetlenül lett „tuningolva”.
Van egy CV-írási irányzat, amit erős marketinggel adnak el a képviselői az álláskeresőnek, és ha már sokat fizetett érte szegény, próbálja is használni. Ennek egyik eleme, hogy nagynevű emberektől idéznek, ez a CV-be írt „referecia”, miszerint „Benőke nagyszerű kollégánk volt … Stb.”, aláírás: a Naaagy kft. ügyvezetője. Nem is lenne ezzel baj, de ha ilyet látok, obligát kérdés: meg tudnád adni majd az ügyvezető telefonszámát? Készítenék vele egy referenciainterjút. Ööö, izé, nem voltunk napi kapcsolatban…
Hobbi
A sablonos utazás, olvasás, zenehallgatás általában gyanús. Beírt valamit, hogy ilyen is legyen, de nem vette komolyan ezt a részt (akkor inkább ne írjon semmit, bár szerintem jó lehetőség bemutatni az emberi oldalunkat ezzel). Szóval, merre szoktál utazni? Hátö, nyaralni. Ja, hogy ez akkor nem hobbi. Hát nem. Mit olvastál utoljára? Öööizé, nincs időm olvasni. Milyen zenét hallgatsz? Koncertekre, hangversenyekre jársz? Ja, hát nem, csak szeretem a zenét (ki nem?) Szóval, ha már hobbi, írd oda, amit tényleg csinálsz. Vagy ha nem akarsz hobbit írni, akkor ne írj semmit, az sem baj. Az effajta „mondjunk valamit és kész” semmi másra nem jó, minthogy hiteltelenné tegyen. Pedig pont hitelesnek kellene lenned egy állásinterjún.
Szakma
Itt lehet igazán nagyot „vetíteni” ,és persze meg is lehet bukni vele. A marketing asszisztens írhatja a CV-jébe, hogy marketinges szeretne lenni, mert sokat látott már, de ne írja, hogy „stratégia kialakításában részvétel”, mert bele fogok kérdezni, és kínos lesz ott helyben kitalálni, mit is tett ő hozzá a stratégiához, ha egyébként semmit. Különösen rossz, ha előrelépni szeretett volna, mert ezzel azt is mutatja, hogy nem is ért ahhoz az elvárt szinten, amire jelentkezett. Őszintén is elő lehet adni a feljebblépési szándékot: stratégiát önállóan nem alkotott, de tanulta, hogyan kell, és jövőben szívesen csinálná, sőt látta, hogy az eddigi főnöke milyen módon alkotta meg. A részvételt pedig fejtse ki szakmai igényességgel: pl. a cég árpolitikájának kialakításához gyűjtött a piacról információkat… Állásinterjún el is tudja mondani, hogyan. Az értékesítői pozíciókban az ügyfelek, kapcsolatok ismertetését szokott túllőni a valóságon. Ha azt írja, hogy C-szintű vezetőkkel tárgyalt, akkor furcsa lesz, hogy ha a projektjei értéke nem érték el a C-szintet…
Rések az önéletrajzban
Van, aki szerint jó ötlet már nem létező cégeket beírni a „résekbe”, miszerint ott dolgozott. Nem lesz jó ötlet. Mert esetleg meg fogják kérdezni, ki a főnöke ott, vagy még kínosabb: akivel épp beszélget, az pont ott dolgozott pont akkor, és nem emlékszik rá, hogy kollégája lett volna a kamus jelölt.
Összefoglalva: ne kamuzz, mert valahol biztosan lebuksz vele. Illetve, gondold át, miért kamuznál? Lehetséges, hogy lódítás nélkül is elég jó vagy az adott álláshoz? Erre koncentrálva nem tudnál eredményt elérni?
JobAngel
JobAngel cikkei minden olyan kérdésre választ adnak, amely az álláskereséshez kapcsolódik. Nézz szét közöttük, tudd meg mi a fontos egy állásinterjún, mit kell tudni a próbaidőről, vagy, ha nem kaptál meg egy állást, hogyan tudsz talpra állni és újult erővel belevetni magad a munkakeresésbe.