A másik oldalon mind a munkáltatók, a „főnökök”, mind a HR szakma próbálja kideríteni, most, hogy nem „százan állnak sorban a helyedre”. A saját csapdájába esett a munkáltatói oldal, amikor a munkavállalókat évtizedekig próbálták kihasználni, elnyomni, és nem kommunikáltak velük. Most ugyan ők annyi bizalmat sem kapnak, hogy válaszoljanak nekik.
Így nem ismerik a munkavállalót, mint gazdasági szereplőt, annak igényeit sem. A hatás másképp is megjelent: mint tapasztalom, maga a munkavállaló sem tudja összeszedni, mik is az ő igényei, mikor is érezné jól magát egy munkában, hiszen megtanulta, hogy örüljön, hogy van munkahelye, még hogy igények meg elvárások!
És akkor itt az új gazdasági helyzet, amiben muszáj lesz a két félnek kommunikálni. Ott kezdődik, hogy megértjük, nincs két ellenérdekelt fél… Partnerek vagyunk, a cégünknek céljai vannak, amik teljesülésével mindenkinek jó lesz: cégtulajdonosnak, munkáltatónak, munkavállalónak, de még a cég ügyfeleinek is.
Álláskeresőket segítve a jó fizetés, megbecsültség a legfőbb elvárás, amiket hallok. Aztán elkezdek „kötekedni”, mit is jelent neked a megbecsültség? Hátööö… Mitől éreznéd jól magad egy munkahelyen? Hú, ez nehéz kérdés…
Összeszedtem pár szempontot, ezek mentén próbáld megtalálni a sajátjaidat.
Home officehoz, távmunkához, általában irodai szellemi munkához köthető elvárás, hogy „akkor dolgozhassak, amikor a leghatékonyabb vagyok”. Tévedés azt hinni, hogy a monitor előtt 8 órát görnyedő alkalmazott képes 8 órát koncentrálni a munkájára. Nem képes, fizikailag lehetetlen. Ilyenkor valamilyen rekreációt szolgáló elfoglaltságot keres, tipikusan a közösségi oldalakra „néz fel” pár percre. Egyes cégeknél ez tilos. A korlátok, tiltások sosem segítenek, elvégre felnőtt emberekről beszélünk. Legyen feladat, legyen határidő, legyen munkaeszköz, és akkor lesz eredmény is. A vágyott megbecsültségnek pedig része, hogy a munkavállaló kapjon annyi bizalmat a munkáltatójától, hogy elhiszik neki: a feladat akkor is készen lesz határidőre, ha nem állítanak az útjába tiltó táblákat.
Bármiféle munkánál elvárható az emberi hangnem, a munka hatékony támogatása. Azokban a munkakörökben, ahol ez kell, elvárható a munkáltató által biztosított munkaruha, ami nem szakadt, nem rongyos, hanem hordható és funkcionális (azaz, ha védő funkciója van, akkor képes védeni). Legyen megfelelő eszköz, szerszám, használható munkaterület. Az ilyen munkákban szeretik az emberek a privát szférát: saját szekrény, tiszta öltöző, tisztálkodási lehetőség. Vannak ilyenek a helyen, ahová jelentkezel?
A munkáltatóknak észre kell venniük, hogy a világ változott, a munkamorál is változott. Az online lehetőségekkel munka és magánélet keveredik. Munkaidőn túl is rá fog nézni a céges emailjeire, munkaidőben is chatelni fog a házastársával. Kérdés, hogyan kezelik ezt egy irodai környezetben?
A munkavállalók egyre kevésbé szeretik, ha a magánéletüket a munkaadójuk határozza meg. Így a szabadságokról egyeztetni érdemes velük. Tehát, a szabadságok kezelése lehet jó kérdés állásinterjún egy álláskereső részéről: hogyan adják ki, hogyan osztják be. Ha olyat hall, amit nem akar, nem ez lesz az ideális munkahely.
JobAngel
JobAngel cikkei minden olyan kérdésre választ adnak, amely az álláskereséshez kapcsolódik. Nézz szét közöttük, tudd meg mi a fontos egy állásinterjún, mit kell tudni a próbaidőről, vagy, ha nem kaptál meg egy állást, hogyan tudsz talpra állni és újult erővel belevetni magad a munkakeresésbe.