Sokan gondolkoznak azon, hogy inkább külföldön próbálnak szerencsét, mert az itthoni fizetésekből nem feltétlenül telik kényelmes életre. Miket érdemes mérlegelni? Mik azok a dolgok, amiket nagyon át kell gondolni, mielőtt külföldre megyünk dolgozni?
A Magyarországon élő fiatalok, pályakezdők nagy része gondolja úgy, hogy vagy külföldön folytatja tanulmányait, vagy legalábbis megpróbál egy másik országban állást találni. Azonban abba is bele kell gondolni, hogy nem feltétlenül olyan munkakörben tudsz majd elhelyezkedni, mint ahogy azt te eltervezted. Lássunk akkor néhány átgondolni valót.
-
Család, barátok
Amennyiben úgy döntünk, hogy külföldön próbálunk meg kialakítani egy új életet, úgy gondolni kell arra, hogy valószínűleg tényleg mindent nulláról kell kezdenünk. Nem csak a munkát, hanem az egész életünket. Itthon hagyjuk családtagjainkat, szeretteinket, barátainkat, és még, ha haza is látogatunk néha, könnyen megromolhatnak a korábban szorosnak hitt kapcsolatok. Fel kell készülni arra, hogy lehet lesz olyan, akit elveszítünk a távolság miatt a baráti körünkből, és az itthon hagyott családtagoknak sem lesz könnyű elfogadni a döntésünket. És ez még mindig egyszerűbb, ha nincsenek saját gyerekeink, vagy férjünk/feleségünk. Ha mégis vannak gyerekek, úgy még nehezebb lesz, még akkor is, ha a család is velünk tart.
-
Munkakör
Attól még, hogy itthon például marketinges diplomával rendelkezünk, az még nem jelenti azt, hogy külföldön el is tudunk majd helyezkedni ebben a szakmában. Az esetek döntő többségében az embernek – bár itthon is valamilyen szinten így működik – a ranglétra legaljáról kell elindulnia odakint. Lehet, hogy itthon marketing asszisztensként kezdi az ember, de külföldön először csak még ennél is kisebb rangot érdemel majd. Sokkal tovább fog tartani eljutni egy marketing vezetői pozícióig.
Sőt, mi több, nagyon sokszor nem is tudunk elhelyezkedni abban a szakmában, mint amiben itthon dolgoztunk, amit tanultunk. Túlnyomórészt inkább a fizikai munkák működnek kint a külföldiek számára, szellemi pozícióra kisebb eséllyel kapunk lehetőséget, hiszen azt az adott ország állampolgárai töltik majd be, ráadásul, még ha profi szinten is beszéljük a nyelvet, akkor sem anyanyelvi szinten, így valamennyire az is korlátoz. Főleg, ha figyelembe vesszük a különböző országok, különböző részein lévő nyelvi, kiejtésbeli különbségeket is.
-
Idegen
Pontosan a fentiekből kifolyólag érezhetjük – mert éreztetik – azt, hogy nem vagyunk odavalóak, nincs ott a helyünk. Nem szeretnék úgy beszélni, hogy minden esetben így van, hiszen természetesen előfordulhatnak kivételek, de ezek viszonylag ritka esetek. Valamennyire éreztetni fogják velünk azt, hogy mi valójában nem odavalósiak vagyunk, mi „csak” külföldiek, „csak” bevándorlók vagyunk. Aki ezt lelkileg nem tudja feldolgozni, az nem igazán fogja bírni a kint létet.
-
Kultúra
Sokan azért gondolják meg magukat, és jönnek haza, mert a saját kultúránkat annyival jobban szeretik, és magukénak érzik, hogy nem szeretnék, ha a gyermekeik egy másikban nevelkednének. Szeretnék, ha ismernének minden olyan híres magyar költőt, írót, zenészt, akiket mi is ismerünk, akikről anno tanultunk. Fontosnak tartják azt, hogy tudják honnan jöttek, ismerjék a saját történelmüket.
-
Kint sem kolbászból van a kerítés
Bizony nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy bár lehet, hogy több fizetést kapunk kint, de nem feltétlenül olyan jó a megélhetés, mint ahogy mi azt gondoljuk. A magas fizetéshez, magas árak dukálnak. Nem olcsó az élelmiszer sem, de amik a legdrágábbak, az a lakhatás, az orvosi kezelések és az egyéb szolgáltatások. A bérleti díjak óriásiak, így jobb nem is említeni azt, hogy egy eladó lakás, vagy ház mennyibe kerül. Emiatt még nehezebb kint kezdeni új életet, hiszen vagy egy nagyobb alaptőkével indulunk meg, vagy csupán szobát tudunk bérelni abból a pénzből, amivel még az elején – és egy jó ideig – rendelkezünk.
Természetesen rengeteg példát látunk arra, hogy ezeket a dolgokat és időszakokat átvészelve boldog életet élnek a például Angliában, Németországban, Svájcban vagy Ausztriában élő magyarok. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy minden ember más, gondolkodásmódban és lelkiekben is, így mindenki máshogy tudja elviselni, máshogy tud továbblépni az ilyen akadályokon. És valahogy mindenki megpróbál először itthon megélni, hiszen mindenhol jó, de legjobb otthon. Aztán, ha mégsem sikerül, akkor pedig a kényszer nagy úr…
