A lángoló esőerdő kapcsán rengeteg cikk, és téves, vagy félinformáció látott napvilágot. Ahhoz, hogy a problémát megértsük, érdemes alaposabban megismerni Brazília gazdasági és politikai helyzetét. Cikkünknek nem célja a klímahelyzet elemzése, inkább gazdasági, munkaerőpiaci szempontok figyelembevételével igyekszünk reális képet alkotni.
Brazília gazdasága
Brazilia az 1500-as években zajló nagy felfedezések és gyarmatosítások idején portugál fennhatóság alá került. Legfőbb exportcikke az ekkor igen értékes cukor, valamint a kávé és a gyapot volt. A 17. század második felében találtak először aranyat és drágaköveket, ami nagy lökést adott az ország fejlődésének. Függetlenségét az 1800-as években vívta ki, ám ekkor még császárságként működött. Megindult a városiasodás, de az olcsó munkaerő jelentős részét a rabszolgák adták. Végül a rabszolgafelszabadítást követően 1891-ben vált köztársasággá. Az 1929-es gazdasági világválság itt is éreztette hatását, majd 1930-ban új elnök, Getúlio Vargas került hatalomra, aki már belefolyt a gazdaság irányításába, általa vezették be a munkaidő és minimálbér intézményét. Diktatórikus és demokratikus vezetések követték egymást, miközben gyakori gazdasági krízisek és magas infláció jellemezte ezt a korszakot. A 60-as években komoly iparosítás zajlott, beindult az autógyártás is, és Brazília a 70-es évek olajválságaiból is ki tudott lábalni. A 90-es években Fernando Henrique Cardoso pénzügyminiszter és későbbi elnök intézkedései vezettek végül oda, hogy stabil valutája (Real) lett az országnak. A reformok és a gazdasági monopóliumok megszüntetése révén megjelentek a hitelező pénzintézetek, majd a 2000-es évek újabb reformjai, a kkv-kat támogató hitelezések, és a fogyasztás propagálása (és az ezzel párhuzamos szociális intézkedéscsomag) már látványos eredményeket produkált.
A 2010-es évek, úton a recesszió felé
A brazil élelmiszeripari termékek iránt megnőtt kereslet lökést adott az országnak. A 2010-es évek elején a világ marhahúsexportjának 19%-át, a sertéshúsnak 10%-át Brazília adta, nem beszélve a szójáról, melynek ma is a második legnagyobb exportőre.
Ezzel el is érkeztünk a jelenlegi ökológiai probléma kialakulásának gyökeréhez. A szója – melyet egyrészt emberi fogyasztásra, valamint takarmányként is használunk – jellemzően a 20-30 Celsius-fok közti középhőmérsékleten nő. A környezetvédő szervezetek már évtizedek óta kampányolnak a brazíliai mezőgazdasági célú erdőírtások ellen. Az előző évtizedben ugyan bevezettek bizonyos környezetvédelmi intézkedéseket, és egy időre az erdőírtások száma jelentősen csökkent, ám az utóbbi években – különösen Bolsonaro hatalomra kerülése óta – újra óriási területeket égetnek fel legelőnek, vagy növénytermesztés céljából. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az esőerdő alatti talaj rossz minőségű, így néhány év használat után terméketlenné válik, mely újabb területek bekebelezését eredményezi.
Bolsonaro az ország gazdasági helyzetére hivatkozva lazított a korábbi, szigorúbb, környezetvédelmi (és a viszonylag nagy számú, az esőerdőben élő őslakosság jogait védő) intézkedéseken. A néhány éve még olimpiát és világbajnokságot rendező ország ugyanis komoly recesszióval küzd, a munkanélküliek száma az elmúlt években megduplázódott, az infláció az egekben, mint ahogy az államadósság és a költségvetési hiány is. Problémát okoz a jelenleg nagyon alacsony nyugdíjkorhatár is (50-es éveik elején mehetnek nyugdíjba), melynek megváltoztatására tett szándék már évekkel ezelőtt is komoly társadalmi ellenállásba ütközött. Az ország vezetése így inkább saját gazdasági érdekeit tartja szem előtt, és kevésbé a környezetvédelmi szempontokat.
Mit tehetünk?
Mindeközben a világ aggódva figyeli egyik legjelentősebb természeti értékünk drámai pusztulását. A közelgő ökológiai katasztrófáról nap mint nap egyre több szó esik, számos kampány indul világszerte a túlfogyasztás, tudatos fogyasztás, fenntarthatóság, a környezetet kímélő élelmiszerelőállítás és fogyasztási szokások megváltoztatásával kapcsolatosan. A jelenlegi erdőtüzek problémájának megoldása két részre osztható. Első sorban az azonnali tűzoltás, és a tűz továbbterjedésének megállítása a legfőbb feladat. Hosszútávon pedig Brazília gazdaságának megfelelő támogatása lehetne a cél oly módon, hogy ne legyen szükség újabb és újabb területek felégetésére.
Nem utolsó sorban pedig mi, a fogyasztók is tehetünk azért, hogy csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, és ezáltal a környezetünk kizsákmányolását. Korábbi cikkünkben mi is írtunk már a zöldebb irodai környezetről, a következőben pedig összegyűjtjük Nektek, mit tehettek a hétköznapokban azért, hogy egy fenntarthatóbb és élhetőbb világban élhessünk.
Aki szeretne az Amazonasi tűzoltással és az őslakosok támogatásával kapcsolatban adakozni, annak érdemes előtte alaposan tájékozódni. Mivel a pénzekre azonnali szükség van, ezért olyan szervezetet ajánlott keresni, akik rögtön el is tudják juttatni a felajánlott adományokat a megfelelő helyre.
A Charity Navigator szerint (egy nonprofit szervezet mely a jótékonysági szervezeteket pontozza) az alábbi szervezetek számára biztonsággal küldhető felajánlás: