A klímaváltozás az egyik leggyakrabban használt kifejezés napjainkban, ami nemcsak a bolygónkra gyakorol drasztikus hatást, hanem a munkaerőpiacra és a vállalkozások életére is. Az éghajlatváltozás által előidézett gazdasági és társadalmi változások új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek, amik jelentősen befolyásolják a jövő munkahelyeit és a cégek működését is.
Sokan közülünk 10 év múlva olyan foglalkozást fognak űzni, amik ma még meg sem jelentek a palettán, vagy teljesen át fognak alakulni. A folyamatos tanulás biztosan része lesz a mindennapjainknak és az innovációk jelenleg még elképzelhetetlen távlatokat nyithatnak.
Cikkünk első részében nézzünk bele egy kicsit a jövőbe, hogy merre haladhat a munkaerőpiac.
Új iparágak és foglalkozások megjelenése, a hagyományos iparágak átalakulása
Ahogy már a bevezetőben is említettem, az biztosan várható, hogy a zöld technológiák és a fenntartható energiaforrások iránti növekvő igény, a technológiai innovációk új iparágakat, foglalkozásokat hoznak létre.
A megújuló energiaforrások, mint például a szél-, nap- és vízenergia, a növekvő elterjedésük által egyre több munkahelyet teremtenek. Ezek az iparágak nemcsak a mérnökök és technikusok számára kínálnak lehetőségeket, hanem a projektmenedzserek, kutatók, és értékesítési szakemberek számára is. Ide tartozik, hogy az új energiatermelő berendezéseket karban kell tartani, fejleszteni kell, ami szintén izgalmas kihívásokat tartogat a szakembereknek.
Az energiatakarékossági megoldások, az energiahatékonyságot növelő technológiák, mint például az intelligens épületirányítási rendszerek, új szakértelmet igényelnek. Ez új teret ad az építészmérnököknek, elektrotechnikai mérnököknek és az energetikai tanácsadóknak.
A környezetszennyezés elleni küzdelem és a hulladékkezelési megoldások fejlesztése új munkahelyeket teremt többek között a környezetvédelmi mérnökök, kutatók, és technikusok számára. A hulladékgazdálkodási szakma is meg fog újulni. Az újrahasznosítás felértékelődik és új innovációkra vár.
A mezőgazdasági szektorban is megjelennek az új, fenntartható technológiák, mint például a precíziós mezőgazdaság, ami a termelés hatékonyságának növelésére és a környezeti hatások csökkentésére irányul, vagy a víztakarékos öntözési módszerek, melyek a fogyatkozó édesvízkészlet jobb felhasználását teszik lehetővé. Egyre inkább elterjed a regeneratív mezőgazdaság, ami a földterületek kihasználása helyett a természetnek való visszaadást és „gyógyítást” szolgálja. Ezzel együtt a megművelt földterületek egy részét is vissza kell adnunk a természetnek, hogy a biodiverzitás fennmaradhasson. Ezeken a területen is szükség van innovatív agrármérnökökre, kutatókra és fenntarthatósági szakértőkre.
Zöld építkezés. Az energiahatékony és környezetbarát építkezési módszerek, mint a passzívházak és az ökológiai építkezés, szintén új lehetőségeket teremtenek az építészek, építőipari mérnökök, és fenntartható építési anyagokkal foglalkozó szakemberek számára. Az épületek üzemeltetésében is egyre több okos és zöld megoldás fog megjelenni, ami a karbantartók számára kínál új irányt.
A klímaváltozás és annak hatásainak megértése érdekében növekszik az igény a kutatók és tudósok iránt. Ez magában foglalja a meteorológusok, környezettudományi kutatók, és klímapolitikai elemzők munkáját. Egyre több olyan kutatóra lesz szükség, aki már tisztában van a klímaváltozásban rejlő veszélyekkel, aki felismeri a veszély nagyságát, és új megoldásokat tud mutatni az előttünk álló feladatokra.
Fenntartható ruházati ipar és design: a ruhaipar az egyik legnagyobb környezetszennyező ágazat a világon, ezért mindenképpen reformálásra szorul. Szükségünk van új technológiákra, új alapanyagokra (pl. növényi bőrök megjelenése, valóban lebomló alapanyagok). A műanyagot nagyon fontos lenne minél nagyobb mértékben kivonni a textiliparból is. Ez a könnyűipari mérnökök előtt lehet kihívás.
A klímaváltozás hatására a hagyományos iparágak, mint például a szén- és olajipar, átalakulnak vagy zsugorodnak. Ez jelentős munkaerő-átcsoportosítást eredményezhet. Az átalakulás során a vállalatoknak alkalmazkodniuk kell az új környezeti előírásokhoz és fenntarthatósági normákhoz, ami új készségeket és adaptációt igényel a munkavállalóktól.
A munkakörülmények átalakulása
A klímaváltozás fizikai hatásai, mint például a hőhullámok és az időjárási szélsőségek, befolyásolják a munkakörülményeket, különösen a szabadtéri munkák esetében. A vállalatoknak alkalmazkodniuk kell ezekhez a változásokhoz, például hűtési rendszerek bevezetésével vagy munkaidő-ütemezés módosításával.
A klímaváltozás hatására egyes régiók lakhatatlanná válhatnak, ami munkaerő-migrációt és áttelepülést válthat ki. A munkaerőpiacnak alkalmazkodnia kell az új demográfiai változásokhoz és munkaerő igényekhez, amit ezek a trendek okoznak.
A klímaváltozás hatására a vállalatok egyre inkább a távmunka és a digitális technológiák felé fordulnak, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást. Mivel az épületek hűtése és fűtése az egyik legnagyobb költség, ami az időjárási szélsőségekkel egyre jobban megemelkedhet, így a cégek is rákényszerülnek az optimalizálásra.
A klímaváltozás egyenlőtlenségeket hozhat a munkaerőpiacon, különösen a sebezhető csoportok számára. A vállalatoknak foglalkozniuk kell ezzel a diverzitás és inkluzivitás növelése érdekében, hogy mindenki számára egyenlő lehetőségeket biztosítsanak.
A szélsőséges időjárás egészségügyi szempontból is új kihívásokat hozhat, amire a munkaadóknak jobb munkahelyi egészségprogramokkal kell reagálniuk, hogy a munkavállalóit megvédje.
Az ESG szempontok előretörésével a cégek egyre inkább előtérbe helyezik a szociális körülmények javítását is, így a munkahelyi jóllét is egyre több vállalkozásnál kell, hogy javuljon.
A képzés és oktatás szerepe
A fent említett változásokhoz való alkalmazkodáshoz a munkavállalóknak új képességeket és ismereteket kell elsajátítaniuk. Ez növeli a felnőttképzés és a folyamatos tanulás jelentőségét a munkaerőpiacon. Ezáltal a belső tréningek, képzések szerepe is jelentősen megnő – a cégeknek biztosítaniuk kell a folyamatosan változó viszonyokhoz a megfelelő tudást.
Természetesen ez nem csak a vállalkozások felelőssége. A munkavállalók által elvégzett külső tanfolyamok, átképzések, tudásbővítések is kellenek, hogy lépést tarthassanak a cégek igényeivel. A fenntarthatóság iránti növekvő elkötelezettség miatt a munkaadók egyre inkább értékelik a “zöld készségeket”. Ezek olyan képességeket jelentenek, amelyek segítenek a vállalatoknak csökkenteni ökológiai lábnyomukat, például energiahatékonyság, hulladékcsökkentés és környezetbarát terméktervezés.
Az ESG „S” (Social) lábának erősítése érdekében szervezhetünk képzéseket, információs programokat a társadalom cégen kívüli csoportjainak is. A környezettudatosság a hétköznapokban is egyre fontosabbá válik, így ezekkel a programokkal a vállalati hírnevünket is meg tudjuk erősíteni. Ezekhez a programokhoz remek partnerek lehetnek a különféle civil szervezetek, az ő tudásuk és a társadalom hátrányosabb helyzetű csoportjaihoz való hozzáférésük nagy segítség lehet.
Megnéztük, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a munkaerőpiacra, a következő részben pedig arról lesz szó, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a cégek életére.
Pék Anikó
Pék Anikó vagyok, a CreArt Consulting alapítója. Vállalkozásoknak segítek abban, hogy fenntartható, környezetbarát módon működjenek, és ezáltal a versenyképességüket is növeljék. Mivel fontos számomra a téma, ezért egyéni ügyfelekkel is foglalkozom, akik szintén szeretnének fenntartható módon élni. Ebbe beletartoznak a hétköznapi tevékenységek, a pénzügyek, a karrier vagy a fejlődés is. Hiszek benne, hogy ha ezek mind rendben vannak, akkor energiában, anyagilag és lélekben is harmóniába kerülsz.