Tapasztalt munkavállalóként is meggyűlhet a bajunk azzal, hogy mégis hogyan kommunikáljuk le fizetési igényünket egy állásinterjú alkalmával, nehogy túl magas vagy éppen alacsony összeget mondjuk. Pályakezdőként ez egy még nehezebb feladat, hiszen nincs előzetes ismeretünk, sosem csináltunk még ehhez hasonlót. Íme, néhány tárgyalástechnikai tanács és tájékozódási lehetőség, amely jól jöhet egy ilyen szituációban.
Hogyan menjünk az állásinterjúra?
Az állásinterjúhoz való hozzáállásunkat jelentősen befolyásolhatja, hogy van-e éppen állásunk vagy nincs. Sokkal nagyobb kockázatot jelent számunkra az interjú végkimenetele, ha éppen nincs munkánk. Ez azt jelenti, hogy kisebb a tárgyalóerőnk is, ami pontosan ezt a kockázatot határozza meg. Nagy tárgyalóerőnél nem akkora mértékben fontos az egyezségre jutás, mint egy alacsonyabbnál. Amennyiben van munkák, úgy van egy alsó határ, ami alá nincs értelme menni: a jelenlegi munkahelyünkön kapott fizetés és juttatások. Fontos, hogy ne csak arra koncentráljunk, hogy mekkora fizetést kaphatunk, hiszen egyes helyeken kisebb összeg mellé céges autó, telefon és laptop is jár, ami máris sokat nyom a latban. Tehát nem feltétlen a nagy számokra kell figyelni, mert lehet, hogy egyéb plusz dolgokkal együtt, összességében sokkal többet ér egy alacsonyabb összeg. Erre viszont érdemes rákérdezni az állásinterjún, amikor a fizetési igény szóba kerül.
Realitás
Fontos az is, hogy már úgy érkezzünk meg az interjúra, hogy legyen egy reális kép a fejünkben arról, mennyit szeretnénk keresni. Legyünk tisztában a képességeinkkel/képesítéseinkkel, azzal, hogy az adott pozícióban lévők átlagosan mekkora összeget kapnak havonta. Az internetnek köszönhetően számos olyan weboldal létezik manapság, amelyek az egyes szakmák, foglalkozások szerint információt nyújtanak nekünk arról, hogy mi az átlag kereset abban a szférában. Természetesen ilyenkor azt is szem előtt kell tartani, hogy hány év tapasztalatunk van az adott pozícióban, hiszen egy tapasztalat nélküli valószínűleg kevesebb fizetést kap, mint egy 10 éves múlttal rendelkező munkavállaló. Nem szabad elfelejteni, hogy átlagkeresetről van szó, tehát nem a minimum fizetségről, de mégis irányadó lehet a számunkra. Abban az esetben, ha rákeresnénk az interneten, mindenképp figyeljünk oda arra, hogy milyen weboldalt találtunk. Sajnos számos honlap létezik manapság, amely vagy szándékosan hamis tényeket állít – bár ebben a témában nem valószínű, hogy bárkinek is ilyen célja lenne –, vagy egyszerűen csak nem számít megbízható forrásnak, mert nem hivatalos adatokat használnak. Érdemes például a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) vagy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait figyelembe venni, az ő oldalaikon évenkénti frissítéssel láthatunk fizetésekről szóló információkat. Ebben az esetben jelenleg az NFSZ statisztikája a leghasznosabb számunkra, ahol foglalkozások szerint le van írva az alapbér és az átlag kereset, legfrissebben a 2016-os év alapján. Természetesen ez folyamatosan frissül, amelyet a bal oldali sávban követhetünk évszámok szerint. Ezeken kívül vannak ma már olyan honlapok is, amelyeken megkereshetjük a kívánt pozíciót, beállíthatjuk, hogy hány év tapasztalattal rendelkezünk és már ki is írja, hogy milyen összeget kereshetünk meg ezekkel a feltételekkel. Illetve persze ne féljünk információkat kérni családunktól, barátainktól, vagy amennyiben jó viszonyt ápoltunk volt munkaadónkkal, még tőle is érdeklődhetünk az új állás reális fizetési összegéről.
A nagy kérdés: „Mekkora összegre gondolt?”
Mikor felteszik nekünk A kérdést – mert semmiképp se mi hozzuk fel a fizetés témát, várjuk meg, amíg a munkaadó hozza szóba (!) -, hogy mekkora fizetésre is gondoltunk, akkor fontoljuk meg a választ. Tudnunk kell, hogy mi az az összeg, ami számunkra az utolsó határt fogja jelenteni, ami alá már biztosan nem megyünk, még az egyéb juttatásokkal együtt sem. Ez lehet a jelenlegi munkahelyünkön kapott fizetés, de lehet egy másik állásajánlat is, amivel még ezt bár nem utasítjuk el, de tudva, hogy van egy B verziónk is, bátrabban állunk hozzá az A-hoz. Előfordulhat az is, hogy megbízható ismereteink szerint a minimum fizetés összege jóval nagyobb, mint amennyit adnának az egyéb juttatásokkal együtt, ilyenkor nem feltétlen érdemes elfogadnunk az ajánlatot. Természetesen ilyenkor sem mindegy, hogy mekkora tárgyalóerővel rendelkezünk. Fontos, hogy számoljunk az utazással, a környezettel, a munkaidővel, a szabadsággal és még számos más dologgal is, hiszen nem minden egy jó fizetés. Mindenképp határozzunk meg egy olyan maximális árat, aminél többre nem számíthatunk, így nem fogunk úgy gondolkozni, hogy biztos máshol kaphatnánk még többet is, és nem szalasztjuk el a lehetőségeket. Igyekezzünk kicsit tágabb bérsávot megadni, hogy legyen benne mozgásterünk. Természetesen nem szabad rögtön az alsó határral kezdeni, hiszen minden munkavállaló többet szeretne kihozni fizetésről való „alkuból”, mint a minimum. Viszont, ha ezt eláruljuk, könnyedén előfordulhat, hogy az az ár fölé már nem is fognak menni, hiszen tudják, hogy csekély összegért is elvállaljuk a pozíciót. Legyünk tisztában azzal is, hogy bruttó fizetés megadása esetében abból mennyit kapunk kézhez, hiszen az az összeg fontos a számunkra. Természetesen elkezdhetünk alkudozni is, hogy elfogadjuk a kisebb fizetést például egy céges autóval kiegészülve, de azért óvatosan bánjuk az ilyenekkel.
Összességében tehát nagyon fontos, hogy felkészülten érkezzünk meg az interjúra, legyenek elképzeléseink az árakat illetően, tudjuk, hogy azon a területen, abban a pozícióban mekkora fizetésekkel térnek haza az emberek és tudjunk reálisak maradni.
