Amikor állást keresünk, annak hatékonyságát nagyban meghatározza, milyen módszerekkel, milyen módon, és milyen állást keresünk. Sokan egyik rossz állásból vándorolnak a másikba, csöbörből vödörbe, mert nem gondolták át álláskeresésük elején, mit is keresnek.
A legtöbben olyan feladatokat, pozíciót keresnek, amilyenben voltak. Ebben magabiztosak, ebben van tapasztalatuk. De emellett elfelejtik: ebben nem találták meg a számításukat, kiégtek benne, személyes konfliktusok alakultak ki a munkaköréhez, feladataihoz kötődően. Stresszes volt, nem jutott ideje semmire, ami kihatott a magánéletére is. Ha ugyanilyen állást fog találni – jó eséllyel ilyet, mert ehhez ért – ugyanez fog történni pár éven belül.
Tudatosan, stratégiai megközelítéssel lehet ezen változtatni. Mire jó az álláskeresési stratégia? Pont ebben segít: tudatosan változtatni azon, ami nem jó, és aminek megváltoztatásához az állásváltás önmagában kevés, bár elengedhetetlen.
Az álláskeresési stratégia egy önéletrajz, és azon belül is az elvégzett feladatok, tapasztalatok átnézésével kezdődik. Mi az, amit ezekből nem szívesen csinálsz? Miben érezted rosszul magad? Milyen feladatokat nem csinálnál a jövőben, vagy sokkal kevesebbet szeretnél ezekből a jövőben? Ezeket érdemes törölni, vagy általánossá tenni, elnagyolni.
Mi maradt ezek után?
Amiket szerettél, amiben igazán jó voltál, amiben jött a siker? Ezeket tárgyald ki jobban az önéletrajzban, írj konkrét példákat rájuk a motivációs levélben (üzleti titkok megtartására vonatkozó kötelezettségeidet mindig szem előtt tartva!).
Ebből látszani fog, mik azok a feladatok, amiket a jövőben szívesen csinálnál, és elég tapasztalt is vagy benne. Van-e hozzá bátorságod, hogy csak ezzel foglalkozz? Vannak hiányosságaid, ami miatt nem mernél ilyen pozíciókra jelentkezni? A hiányosságok mennyire vetnének vissza ebben a munkában? Feltételezem, hogy semennyire, hiszen ezeket azért hagytad benne az önéletrajzban, mert sikeres voltál benne, szeretted. Akkor mégiscsak érdemes belevágni.
Fontos tudni, hogy a sikeres stratégia mindig az erősségeinkre és a lehetőségeinkre épül, nem pedig a gyengeségeink fejlesztésére. A gyenge pontjaidat fejlesztve maximum közepes szintet érhetsz el, hiszen nem ebben vagy tehetséges. Az álláskeresési stratégia olyan feladatok, állások megszerzésére irányul, amihez tehetséged és motivációd is van.
A stratégia kidolgozásának következő lépése már az érdemi álláskeresés: hol vannak azok a cégek, azok a pozíciók, ahol az eddigi sikereidet folytathatod, de közben a „nemszeretem” feladatok nincsenek benne, vagy jóval kisebb hangsúlyt kapnak? Keress olyan álláshirdetéseket, ahol a feladatleírás kellően beszédes, jelentkezz ezekre úgy, hogy az ő elvárásaikra pontról pontra válaszolsz.
Ezzel valószínűleg el is jutsz állásinterjúra, hiszen aki pont azt tudja, azt csinálta máshol, ami most nekünk kell, azzal tárgyalni akarunk. Ragaszkodva a magadnak kidolgozott stratégiához, az állásinterjún olyan kérdéseket kell feltenned, amikből kiderülhet, vannak-e nemszeretem feladatok, milyen jelentősek, mennyi időt jelentenek ezek a napi munkából. Ezzel a módszerrel úgy fogsz állást találni, hogy abban az állásban nagyrészt olyan feladataid lesznek, amiket kifejezetten szerettél. Ez már minőségi állásváltás lesz!