Az elmúlt évtizedben kialakult egy újfajta munkahely típus, a coworking, vagyis a közösségi iroda. Tíz év alatt közel 14 ezer ilyen iroda nyílt világszerte, és több mint 1 millió ember fordult meg ezeken a helyeken. Vajon milyen igény hívta életre ezt az innovatív munkavégzési formát, és milyen pluszt adhat egy közösségi munkahely? Cikkünkben körbejártuk ezeket a kérdéseket, és egy vidéki coworking iroda alapítójával, Poór Dénessel is beszélgettünk.
A coworking jelentése: nyitott, bárki számára elérhető iroda. Alkalmi, vagy bérletes rendszerben lehet a szolgáltatásokat igénybe venni, melyek egészen eltérőek lehetnek a különböző irodákban. Alap felszereltség a jó minőségű internet, és a szabad asztal, ahová leülhetünk dolgozni, ezen felül nyomtatási lehetőség, projektor bérlés, zárt tárgyaló, zárható szekrény, kávé és egyéb „büfé” jellegű kínálat is lehet még a palettán, sőt bizonyos irodákban zuhanyzó, gyermekmegőrző is működik. Általában frekventált helyen, közlekedési csomópontokban jönnek létre az irodák, hogy könnyen megközelíthetőek legyenek.
Többségében azonban mégsem az infrastrukturális lehetőségek miatt szeretik a látogatók ezeket a létesítményeket, sokkal inkább a közösségi élet, és az interakciók lehetősége az, ami vonzó számukra. Ez valójában egy új munkastílus, ami leginkább a fiatalabb generációknak vonzó, illetve azoknak, akiknek nincs elég bevételük, hogy saját irodát tartsanak fent, vagy nincs is szükségük állandó székhelyre, hiszen városok, országok között is ingáznak munkavégzés közben.
Ezek a helyek nem csak arra adnak lehetőséget, hogy kapcsolatba kerülhessünk a hozzánk hasonlóan gondolkodókkal, hanem ebből fakadóan projektek, pályázatok, releváns előadások színterei is lehetnek. Egyre fontosabbá válik az élményalapú tudásszerzés, és a fiataloknak jó lehetőség, hogy a náluk tapasztaltabbaktól kaphatnak befektetési és támogatásszerzési tippeket.
Ma már külön applikáció is segít abban, hogy bárhol járunk a világban, rátalálhassunk a hozzánk legközelebbi irodára, ahol a hagyományos munkaszervezeten kívül dolgozó vállalkozókkal, szabadúszókkal és startupperekkel ülhetünk egy asztalnál.
Mivel pár évig magam is gárdonyi lakos voltam, örömmel értesültem róla, hogy a Velencei-tó partján is létesült egy coworking. A város központjában lévő közösségi iroda több szempontból is kuriózum, berendezése például a környezettudatosság jegyében, újrafelhasznált bútorokból készült. A dizájn Micskó Zsuzsanna tervezése és munkája, aki egyik bútordarabjával a DIY Alkotó energia pályázaton különdíjat is nyert.
Az alapítóval, Poór Dénessel beszélgettem a kezdetekről, és az azóta megszerzett tapasztalatokról.
Honnan jött az ötlet, hogy coworking irodát nyissatok?
A coworking iroda ötlete onnan jött, hogy az otthoni munkaállomásom kezdett LEGO-val és egyéb gyerekjátékokkal beterítődni, és az ismeretségi körömben többen voltunk így Internetes közegben dolgozók. Nem akartam Székesfehérvárra vagy Budapestre járni egy ilyen szolgáltatásért, hiszen azért költöztem a tópartra a családommal, hogy itt legyek otthon. Kézenfekvő volt, hogy Gárdonyban keressünk megfelelő üzlethelyiséget erre, és már az iroda kialakításánál összefogtunk páran, akik itt akartunk utána dolgozni. 2016 nyarán nyitottuk meg az irodát, azóta a kezdő csapat lecserélődött, és kicsit más irányba fordult az iroda élete is, de az a közösségi funkció, hogy ide gyűlnek össze azok a helyiek, akik az online közegben dolgoznak, továbbra is megmaradt.
Mielőtt megvalósult a saját iroda, jártatok-e belföldön, vagy akár külföldön coworking irodában? Ha igen, mi volt a benyomásotok?
Korábban sokat nézegettem külföldi példákat, több helyen dolgoztam külföldön pl. Berlinben, ahol ez a munkaforma már korábban elterjedt, mint itthon. Mielőtt belefogtam a Gárdony Coworking megnyitásába Budapesten és Székesfehérváron is jártam több helyen.
Miben más ez, mint egy zárt iroda?
Hogy összedobjuk a kávéra a pénzt.
Egyébként pedig a nyitottságában és a kötetlenségében más. Az egymás iránti elvárások helyett az együttgondolkodás előtérbe kerülése fontos egy ilyen közösségi munkahelyen. A beszélgetések nálunk is közös projekteket eredményeztek, amelyekhez folyamatosan csatlakoznak emberek, akik látnak ezekben fantáziát, vagy megszólítja őket valamiért egy-egy ilyen kezdeményezés. A Gárdony Coworking több ilyen projektet is elindított az elmúlt években: a Phonic Chat egy zenei applikáció és platform, ami köré egy startup vállalkozás formálódott. A lakevelence.eu egy új, velencei-tavi turisztikai értékeket népszerűsítő online katalógus, amit egyesületi formában fejlesztünk.
Mesélnél arról, hogyan telik egy napotok?
Általában 9 körül érünk be az irodába, de szabadon jön-megy mindenki, aki az adott napon dolgozni akar. A délelőtti és a délutáni munka közötti, fontos közös pont az ebédrendelés. Az ebédidő a kötetlenebb beszélgetéseké, nagyon örülünk, ha ilyenkor mindenki úgy dönt, hogy az irodában eszik, vagy közösen elmegyünk a környéken valamelyik kedvenc helyünkre. Délután különböző időpontokban ér véget a munka, mert családosak vagyunk, így a gyerekeink időbeosztásához igazítjuk a munkanap végét. Több, közös délutáni és esti alkalom is adódik elég gyakran. Helyi kulturális, sport és egyéb témákról videókat szoktunk készíteni a coworkingben lévő stúdiónkban. Ezek munkaidőt meghaladó tevékenységek az irodában, gyakran vagyunk itt esténként.
Ki a közönsége az irodának? Melyik jellemzőbb, az állandó vagy az alkalmi betérő?
Egy állandó csapat alakult ki a két év alatt, és idő közben ezek a tagok a közös projektek mentén céget is alapítottak. Az alkalmi bérlők szezonálisan, inkább nyáron jelentkeznek.
Milyen különlegessége van az irodának?
A Gárdony Coworking különlegessége, hogy a közös projektjeink elsősorban zenei témájúak. A zene iránti közös érdeklődésünk hamar kiderült, ennek eredménye a Phonic Chat zenei startup vállalkozásunk, amivel az online közösségi zenélés alapjait teremtjük meg.
A Gárdony Coworking projektjeiről, tevékenységéről a közösségi felületeinken lehet bővebben tájékozódni.
Facebook: https://www.facebook.com/gardonycoworking/
Gárdony Coworking webhely: http://gardony-coworking.hu
Phonic Chat: https://www.facebook.com/phonicchat/
lakevelence.eu: http://www.lakevelence.eu
Instagram: https://www.instagram.com/lake_velence/
