Magyarországon a gyermekvállalások száma még mindig alacsony, mely összefüggésben állhat azzal, hogy a gyermek megszületését követően az idő elteltével egyre nehezebb visszakerülni a munkapiacra.
Milyen lehetőségei vannak a dolgozni vágyó édesanyáknak és melyek azok a tényezők, amelyeket a döntés előtt érdemes figyelembe venni?
Gyed extra
A napokban a sajtó tele volt a gyed extra sikerességéről szóló hírrel. A gyed extra 2014. január elsején lépett életbe azért, hogy segítse a kismamák visszatérését a munkaerőpiacra.
Gyakorlatban akkor vagyunk rá jogosultak, amennyiben a gyermek születését követő egy év után visszamegyünk (rész-, vagy teljes munkaidőben) dolgozni, és ekképp a teljes juttatást, azaz a gyedet és a gyest is megkapjuk.
Jó az édesanyáknak és jó a cégnek is
Az édesanyák így ugyan kevesebb ideig maradnak otthon gyermekükkel, azonban a többletjuttatással és a munkahellyel kárpótolják őket. A szülők szempontjából ez azért is jelentős, mert az elhelyezkedés napjainkban mindinkább nehezebbé válik, főként anyaként, ráadásul a kiadások a család bővülésével jelentős mértékben megnőnek.
Az új intézkedéssel a munkaadók is jól járnak, mivel az anyák után kedvezményekben részesülnek, mindamellett a jól ismert, tapasztalattal rendelkező munkavállalót csupán 1 évig kell nélkülözni a cégnél.
Jó a babának is?
Az anya és a munkaadó mellett végső soron a baba életéről is döntünk, amikor visszamegyünk dolgozni, vagy visszavesszük a dolgozót. Érdekes kérdés ekképp, hogy őt hogyan érinti az anya korai munkavállalása?
Blaskó Zsuzsa szociológus, Meddig maradjon otthon az anya? című tanulmányában vizsgálta, hogy az időtávnak, amelyet otthon töltenek az anyák, hatása van-e a gyermek fejlődésére? A baba fizikai fejlődése szempontjából egyrészt az anyatejes táplálás a legmeghatározóbb, melynek alkalmazása – a WHO ajánlása alapján – 6 hónapos korig kizárólagos, 2 éves korig pedig ajánlott. Amennyiben csak ezt vesszük figyelembe, akkor az anyák akár 6 hónap után visszamehetnének dolgozni. A gyermek egészsége szempontjából azonban fontos figyelembe venni azt is, hogy a bölcsődében több betegséget kapnak el a gyermekek, mint otthon. Ez ellen szólnak azonban olyan vélemények, melyek szerint a gyermek immunrendszerének megerősödését szolgálja a korai fertőzéseknek való kitétel, mely által a későbbiekben kevésbé lesz hajlamos allergiára. Angol szerzők szerint viszont összefüggés figyelhető meg – a magasabb jövedelmi családoknál – a korai munkavállalás és a gyermekkori túlsúlyosság között, mivel így az anya kevésbé tudja kontrollálni a gyermeke egészséges táplálkozását.
ÉRDEKES: Alkotmányellenes a munka törvénykönyvének kismamákra vonatkozó egyik rendelkezése
Az első három év azonban nem csak a fizikai, hanem az értelmi fejlődés szempontjából is fontos! Kutatások szerint az első év utáni munkába állás pozitív hatással (szókincs-fejlődés) van a gyermek szellemi fejlődésére. Ez összefüggésben áll a családi jövedelem-növekedéssel és a kedvezőbb otthoni körülményekkel.
Na de hogyan hat a gyermek lelkére? A tanulmány kitér a pszicho-szociális fejlődésre is, azaz hogy miként hat a korai munkavállalás a gyermek viselkedésére, lelki és érzelmi fejlődésére. Míg az egy éves kort megelőző (főként külföldön jellemző) munkavállalás kifejezetten káros a gyermek fejlődésére, addig a gyermek első életévét követően már megoszlanak a szerzők véleményei. Vannak akik egyáltalán nem találnak negatív hatást, míg mások olyan káros következményekre mutatnak rá mint az alkalmazkodó képesség sérülése, illetve az agresszivitás növekedése.
A döntés rajtunk áll!
Fontos tudatosítani, hogy nincs olyan szabály, amely minden gyermekre érvényes lenne. Amennyiben külső ösztönzésre állunk munkába idő előtt, akkor megnöveljük bennünk a megfelelési kényszert és stresszt, amely végső soron a gyermekre lesz negatív hatással. Viszont ha a három év otthonlét tölt el bennünket feszültséggel, akkor szintén nem tettünk jót sem magunknak, sem gyermekünknek. A legfontosabb ezért figyelembe venni körülményeinket (ellátó intézmények, család és munka összeegyeztetése) és átgondolni mi a jó nekünk?
