Az általánosan használt állásinterjú-kérdések listája számtalan helyen fellelhető az interneten, a vélt „jó” válaszokat is sokan kidolgozták, ez pedig azt eredményezte, hogy az állásinterjú sokszor egy mindkét fél által betanult protokollá vált.
Ez azért nem jó, mert ezzel el is veszítette azt eredeti célját, azt, hogy a két fél – munkáltató és munkavállaló – megismerje egymást.
Ezt a sablonokból építkező kört valahol érdemes megtörni annak érdekében, hogy az állásinterjú egy hasznos találkozóvá váljon mindkét fél számára. Mivel az állásinterjú-kérdések azokra az információkra irányulnak, amire mindenképpen szüksége van a munkáltatónak, ő nem tud változtatni a kérdésein. Az álláskeresők felelőssége, hogy a sablonokat feltöltsék egyedi tartalommal (ahogy az önéletrajz írásakor is). A legsablonosabb kérdésekre is létezik egyéni válasz.
Meséljen magáról!
Az egyik nyitókérdés szokott ez lenni állásinterjún, és itt igazán önmagát adhatja a jelölt. Mondja el, mit szeret a munkájában, miért szeretne váltani, miért lenne jó a megpályázott munkakörben. Ha ebben őszinte, az egyedi válaszokat eredményez. Ha esetleg a hobbija is kapcsolódik valamilyen módon a munkájához, szakterületéhez, mesélhet arról i. Nem az önéletrajz tanulmányi és munkatapasztalati leírását kell szóban felmondani!
Hol látja magát 3 vagy 5 év múlva?
Itt általában kétségbeesik az álláskereső, hiszen ha épp munkanélküli létből, reménytelen helyzetből próbál kitörni, akkor már feladta a hosszútávú terveit, nem is látja reálisnak őket, mert a jelen küzdelmeire kell koncentrálnia. Ezért erre a kérdésre nagyon fontos felkészülni: főleg szakmai tervekkel, még inkább őszinteséggel. El lehet mondani, hogy most állás kell, ez a pozíció pont megfelelő lenne, mert ért hozzá, szívesen csinálja, és hosszútávon majd szeretne tanulni esetleg. Egy újabb nyelvet, a meglévő nyelvtudását fejleszteni, meglévő szakterületben elmélyedni, új szakterülettel kiegészíteni jelenlegi tudását? A karrierlépcsőkről nem feltétlenül praktikus, mert a megpályázott pozíciót kell elnyerni, nem egy másikról álmodozni. Ha kifejezetten munkahelyi előmeneteli tervekről kérdeznek, akkor érdemes visszakérdezni: mik a lehetőségek egyáltalán az adott pozícióban?
Milyen elvárásai vannak…
… a leendő főnökével, a leendő pozícióval stb. kapcsolatban. Itt kell csak igazán őszintének lenni! A legtöbb álláskereső a megbecsültséget és a korrektséget említi ilyenkor, de ez nem elég konkrét. Van, akinek szüksége van a folyamatos pozitív megerősítésre, hogy jól érezze magát a munkakörében, van, aki anyagi megbecsültséget ért a munkája elismerése alatt – és ezt meg is kell említeni újra, a fizetési igények megbeszélésekor! A napi munkával kapcsolatban általában a munkaeszközöket említik az álláskeresők, pedig fontos lenne, hogy a napi rutinon felül szívesen fogad-e projektfeladatokat, esetleg szívesen vesz-e részt más szakterület munkájában is. Van, akire a munkaköréből való „kitekintési” lehetőség lelkesítő, van akit nyomaszt egy másfajta feladat.
A sablonok feltöréséhez legjobb hozzáállás az őszinteség: az interjúztatók nem arra kíváncsiak, hogy hány interneten terjedő, jónak mondott választ sikerült megtalálni, hanem arra, hogy az adott jelölt milyen hozzáállással, munkamódszerrel dolgozik, milyen ember.
JobAngel
JobAngel cikkei minden olyan kérdésre választ adnak, amely az álláskereséshez kapcsolódik. Nézz szét közöttük, tudd meg mi a fontos egy állásinterjún, mit kell tudni a próbaidőről, vagy, ha nem kaptál meg egy állást, hogyan tudsz talpra állni és újult erővel belevetni magad a munkakeresésbe.