A 2008-ban diplomázók körében magasabb volt a végzéskor már aktívan dolgozók aránya
Ugyanakkor a 2008-ban diplomát szerzettek körében magasabb volt a végzéskor aktívan dolgozók aránya, mint a 2010-ben végzett hallgatók körében. Ebben vélhetően a pénzügyi-gazdasági válság hatása tükröződik. A 2008-ban diplomázott hallgatóknak még elegendő volt átlagosan 24-25 jelentkezést elküldeniük, a két évvel később diplomázottaknak már közel 37 helyen kellett munkára jelentkezniük. Állásinterjúra csupán 5-6 esetben hívták be a megkérdezetteket a munkaadók – ez az átlag 2008-ban még inkább 5, 2010-ben már inkább 7 alkalom volt. A 2008-ban végzettek fele szinte azonnal talált munkát, és körükben gyakorlatilag nincs, aki ne tudott volna elhelyezkedni. A 2010-ben végzetteknél egy hónapon belül a megkérdezettek 35 százaléka talált munkát – 6 százaléknyian viszont nem tudtak még elhelyezkedni.
A 2008-ban és 2010-ben végzett fiatal munkavállalók több mint fele első munkahelyén dolgozik
A megkérdezettek valamivel több, mint fele végzése óta egyetlen munkahelyen dolgozik, negyedük viszont egyszer már váltott állást, ennél több helyen csak a válaszadók tizede dolgozott. A megkérdezettek átlagosan 27 hónapja dolgoznak ugyanazon a munkahelyen, és 20 hónapja, azaz közel két éve vannak jelenlegi munkakörükben. Azonos munkahelyen munkakört az egykori hallgatók 20 százaléka váltott. Az érintettek 86 százalékának csak egy munkanélküli időszaka volt, további 11 százalékuknak kettő. A munkanélküli periódusok általában alig 5 hónapig tartottak.
A fiatal munkavállalók nettó átlagkeresete 160 ezer forint
Az öregdiákok jelenlegi nettó átlagkeresete 160 ezer forint – havi 160 munkaórával számolva. A férfiak mintegy 40 ezer forinttal keresnek többet, a nemzetközi gazdálkodás szakot végzettek pedig 20-30 ezer forinttal. Másodállása a megkérdezettek mintegy 9 százalékának van. A mellékállásból befolyó jövedelem átlagosan 57 ezer forint havonta, amihez havi átlag 46-47 plusz munkaórát végeznek a válaszadók.
Az öregdiákok 57 százaléka kereskedelmi, szolgáltató vagy idegenforgalmi szektorban dolgozik
Az érvényesüléshez jó nyelvtudásra, kommunikációs készségre és az önálló munkavégzés képességére van szükség
A megkérdezettek 25 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számukra nagy előnyt jelentett a BGF-es diploma az elhelyezkedés során, míg kismértékű előnyről a válaszadók harmada számolt be. Azok, akiknek se előnyük, se hátrányuk nem származott abból, hogy a BGF hallgatóiként végeztek, 27 százalékát teszik ki a megkérdezetteknek, míg egyértelmű hátrányról senki sem számolt be.
A BGF-es öregdiákok vélekedései szerint a munkaerő-piaci érvényesüléshez az elhelyezkedés során elsősorban jó nyelvtudás, kommunikációs készség és az önálló munkavégzés képessége kell. A diploma minősítése az egyedüli olyan szempont, amit a megkérdezettek szerint a munkaadók inkább nem vesznek figyelembe kiválasztáskor.
HR Portál