Dolgozó nő: választani kell a karrier és a család között?

Sokszor alacsonyabb bért kapnak, és alig jutnak felsővezetői vagy irányítói pozíciókba Magyarországon a nők. A kedvezőtlen jelenségek ellenére azonban, némi kitartással minden területen át tudnak törni, sokkal nagyobb kérdés, hogy a karriert vagy a családot részesítsék előnyben – írja a Work Force kedden kiadott elemzése.

A munkaerőpiac több területén ugyanazért a munkáért többet fizetnek a férfiaknak, és jellemző adat, hogy amíg a diplomások nagyobbik része nő, a felsővezetők között unió-szerte mégis alig 6 százalék körüli az arányuk. A hölgyeket erősen érinti az üvegplafon-jelenség, amikor bár minden adottság megvan, egy láthatatlan falon túl nem jutnak a vezetői ranglistán.

A tapasztalat szerint a nők némi kitartással minden területen képesek áttörni az előítéleteken. Sokkal nagyobb dilemma számukra azonban, hogy a családra vagy a karrierre áldozzanak-e több időt. Egy felsővezetővel szemben például manapság olyan erős elvárások vannak, amik mellett kevés idő jut a családra – írja Csákvári Róbert, a Work Force ügyvezető igazgatója.

Személyzeti tanácsadó egyik vezető női munkatársa szerint a kedvezőtlen jelenségek ellenére egy nő bármit képes elérni ma Magyarországon. Mester L. Viktória szerint a kérdés inkább az, személyesen mi jelent boldogságot a nőknek. Ha egy nő szembenéz korlátaival és elvárásaival, akkor megtalálhatja a helyét. Ha valaki boldog, mindegy, hogy főállású családanyaként vagy éppen igazgatónőként boldog – mondta a cég business coach-a, aki a többi között női felsővezetők személyre szabott tréningjével is foglalkozik.

Magyarországon az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve is kizárja a nők diszkriminációját

Az elemzés emlékeztet, hogy Magyarországon az Alkotmány és a Munka Törvénykönyve is kizárja a nők diszkriminációját, ugyanakkor pozitív megkülönböztetésben nem részesítik őket hazánkban, bár az Európai Unió lehetővé teszi pozitív kampányok és felvételi kvóták alkalmazását számukra.

A tanulmány rámutat, hogy Magyarországon az elmúlt hetven évben radikális változásokon ment keresztül a nők munkában betöltött szerepének felfogása: a második világháború előtt a magyar társadalom a családi élet kézbentartását és igazgatását várta el tőlük, munkavállalásukat pedig nem nézte jó szemmel, majd a háborútól a rendszerváltásig terjedő időszakban kifejezetten a munkába járás lett az elvárás. A KSH 1986-ban végzett felmérése szerint a dolgozó nők 81 százaléka tartotta fontosnak a munkavállalást. A rendszerváltás után, 1995-ben megismételt kutatás továbbra is azt mutatta, hogy a döntő többség szerint kiemelt szerepe van a nők életében munkának. Mindkét felmérésben a nők túlnyomó része a részmunkaidős vagy otthon végezhető munkát részesítené előnyben, ami ma sem jellemző foglalkoztatási forma – írja a személyzeti tanácsadó.
– Független Hírügynökség –

Mon.hu