Cvonline.hu

Így találtam a munkám…olvasói történet 6

Szabó Viktória vagyok, és 2 éve értékesítőként dolgozom.

Az én történetem a merészségről szól.

A főiskolán- végzősként- az egyik tanárunk javasolta, hogy küldjük szét az önéletrajzunkat az általunk kiszemelt cégekhez, egy kísérőlevéllel, amiben nagyjából az áll, hogy: tetszik a cégstruktúra, a csapat stb. és szeretnék az önök cégénél dolgozni, ezért ha megüresedés lenne, vegyék figyelembe az önéletrajzomat… így is tettem, elküldtem kb 12 cégnek az önéletrajzom, ebből 2 fel is hívott, és megbeszéltünk egy személyes találkozót.

A két cég közül az egyik nagyon tetszett, de ott nem volt megüresedés, csak találkozni szeretett volna a HR-es velem. Jó volt a hangulat – ennyit azért  észre lehetett venni a cég életéből abban a fél órában, amit ott töltöttem. Megígérték, hogy jelentkeznek, amint lesz valami lehetőség. Aztán semmi. Teltek a hetek, én nem akartam túl rámenős lenni, ezért nem hívogattam őket. Egyszer aztán megláttam, hogy hirdetnek egy értékesítői pozíciót. Nagyon mérges lettem. Nem tudtam mit tegyek: küldjem el újra az önéletrajzomat, vagy felhívjam számon kérni a HR-est? Ez utóbbit választottam.  Kiderült, hogy nem feledkeztek el rólam, de várták, hogy ha annyira náluk szeretnék dolgozni, akkor majd jelentkezem “hivatalosan” is. Behívtak, újabb elbeszélgetés, az ügyvezető jelenlétében, majd semmi. 1 hétig nem jeleztek vissza. Újra telefonáltam. És akkor közölték velem, hogy megkaptam a munkát. Azóta ennél a cégnél dolgozom. De máig nem derült ki, hogy mikor jelentkeztek volna, ha én nem hívogatom őket. Azt gondolom, hogy talán nem is engem választottak volna, ha nem hajtom ennyire a dolgot.

Mindenki írt tanulságot, ahogy látom az előző történeteknél. Az enyém az, hogy kicsit rámenősnek kell lenni, hogy lássák, pontosan tudjuk, mit szeretnénk.

Üdvözlettel,

Viki

Cvonline.hu

Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!

Megosztás:

Advertisement