Mérnököt, informatikai szakembert, könyvelőt kerestek leginkább a vállalatok az elmúlt fél évben, de sok volt a betöltetlen állás az ügyfélszolgálati, kereskedelmi területeken is. Válságban több gyakornokot alkalmaznak a cégek – állapítja meg egy felmérés. Cikkünkből kiderül, hogyan alakult a hiányszakmák kereslete és kínálata az elmúlt időszakban.
Nincs egyensúly
“Ha nagyon egyszerűen akarjuk megfogni a hiányszakma lényegét, azt mondhatjuk, ezek azok a pozíciók, ahol az állást kínálók nem találnak elegendő megfelelően képzett munkaerőt. – A statisztikákat figyelve azt tapasztaljuk, hogy évek óta a mérnöki, informatikai pénzügyi és értékesítési területeken van a legnagyobb hiány, a gyártást, termelést támogató mérnöki területeken a kínálat-sokszorosa a keresletnek -” —–fogalmaz Zsédely Krisztián, az egyik ismert állásportál kereskedelmi vezetője. “Az elmúlt időszak statisztikái továbbra is erős, növekvő igényt jeleznek az IT munkaerő iránt, miközben a pályázók száma kevés és stagnál. Hasonló a helyzet a mérnöki pozíciók terén, itt a növekvő igény mellett a jelentkezők száma lassú emelkedést mutat, bár még így is rosszabb a helyzet, mint az it pozíciók esetében.”
Az öt legkeresettebb szakma
Az elmúlt félévben a mérnöki, IT-fejlesztői, ügyfélszolgálati, értékesítői és könyvelői szakmák voltak a legkeresettebbek. Az év elején a listát még az informatikai-fejlesztői pozíciók vezették, helyüket februárban és márciusban az ügyfélszolgálati, később a különböző mérnöki állások vették át. Folyamatos volt a hiány jól képzett könyvelőkből is, az elmúlt fél évben szinte folyamatosan dobogós helyen szerepeltek.
Mérnök, fejlesztő, pénzügyes
A legtöbb mérnökre egyértelműen a gyártóiparban, termelésben lenne szükség. A mérnöki hiányszakmák toplistáját a minőségbiztosító mérnök vezeti, utánuk a tesztmérnök, a folyamatmérnök, majd a villamosmérnök következik. Az informatikában a programozók és a szoftverfejlesztők a legkeresettebbek, de IT támogatói és Java fejlesztői pozíciókba is egyre több jelentkezőt várnak. A pénzügyi szektorban könyvelőkből van a legnagyobb hiány, utánuk az alacsonyabb képzettségű pénzügyi munkatársakat, a tapasztalt kontrollereket és elemzőket keresik leginkább a cégek.
“A fent említett szakmákban dolgozóknak ez az időszak kifejezetten jó lehetőség arra, hogy új, akár a jelenleginél is izgalmasabb szakmai kihívás után nézzenek, kifejezetten jó kondíciókkal. Érdemes a hiányszakma képviselőinek —– kiemelten az it és mérnök szakembereknek —– 2-3 évente váltani és jobb kondíciókat kiharcolni – tette hozzá Zsédely Krisztián.
Válságban gyakornokot
Viszonylag új szereplő a listán a projektmenedzser és a projektvezető, ezek tavaly jelentek meg a hiányszakmák között, az év bizonyos hónapjaiban már az első tíz közé is felkúsztak. De nemcsak tapasztalt munkaerőre van igény. A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy gyakornokra mindig, mindenhol szükség van, a pozíció folyamatosan ott van az első 25-ben. A magyarázat az lehet, hogy a cégek az alacsony kezdőbérrel felvett gyakornokból maguk nevelik ki a megfelelő munkaerőt, akinek látásmódja, munkakultúrája amúgy is könnyebben alakítható a cég elvárásai szerint. Sok helyen pedig egyszerűen a válság kényszeríti a munkaadót arra, hogy a tapasztaltabb, de drágább munkatársakat pályakezdőkkel pótolja.
Bővülő szektorok
Az állásportál azt is megvizsgálta, melyek a munkaerő-piaci szempontból legdinamikusabban fejlődő szektorok ma Magyarországon. Az elmúlt egy évben a legtöbb állást a gyártás-termelésben kínálták: a Profession oldalán több mint 13 000 hirdetést adtak fel a vállalatok. Ezt az IT-telekommunikáció követi egyre növekvő munkaerő-kereslettel, ebben a kategóriában több mint 10 000 hirdetést regisztráltak egy év alatt. Folyamatosan erős a kereslet az ügyfélszolgálati, ügyfélkapcsolati és a pénzügyi-számviteli területeken. Növekedett a banki-biztosítási piac, a szállítás-logisztika felvevőképessége, és egyre nagyobb a munkaerőigény a szakmunkák területén is, —– leginkább raktárosokat és bolti eladókat várnak a cégek.
Nyáron nyaralunk?
“Az online munkaerőpiacon szinte azonnal érzékelhetőek a szezonális hatások. A január-márciusi és szeptember-októberi időszakban mindig megnő az álláskeresők és kínálók száma, nyáron és télen kisebb az érdeklődés. Ennek az az oka, hogy az álláskeresők többsége meglévő munkahelye mellett keres jobb lehetőségeket – tette hozzá Zsédely Krisztián. “A kínálati piac júniusban még a tavaszi hónapokhoz hasonlóan stabil, a július és augusztus azonban már visszafogottabb, hiszen jellemzően ekkor éri el a szabadságolás a tetőfokát. Augusztus végétől aztán újra élénk piacra lehet számítani, hiszen vélhetően az idén is a szeptember- novemberig tartó időszak lesz a tavaszi mellett a legintenzívebb.”
HR Portál