Cvonline.hu

Párkapcsolat és munkahelyi teljesítmény – összefüggenek?

Hogyan hatnak a munkahelyi problémák a házastársi kapcsolatokra, és a párkapcsolati gondok, válások a munkahelyi teljesítményre? Lehet azt mondani, hogy a kiegyensúlyozott párkapcsolat növeli a munkahelyi teljesítményt, illetve igaz-e ennek ellenkezője, hogy nagyobb eséllyel temetkezünk munkába, ha a magánéletünk üres? Mennyire kell, és mennyire lehet elválasztani egymástól ezt a két szférát? Szakértők segítségével járjuk körbe a témát.

Magyarországon az elmúlt 50 évben öt-hatszorosára nőtt az elváltak száma a KSH adatai szerint. A statisztikák azt mutatják, majdnem minden második házasság felbomlik: a 2000-es években 1000 házasságkötésre nagyjából 562 válás jutott. A felgyorsult világ, az individualizmus forradalma, a jólét utáni hajsza mellett a munka-magánélet elérhetetlen harmóniája is egy azon közismert tények közül, amelyek a háttérben megbújó bonyolult ok-okozati összefüggésrendszer részét képezik.

Milyen lelki problémákat okozhat a munkahely?

Dr. Mészáros Ádám mediátorként nyújt segítséget olyan pároknak, akik problémáikat képtelenek egymás között megoldani. “A fő alapelv az, hogy az életünk csak akkor lehet kiegyensúlyozott, ha magunkkal, a párkapcsolatunkkal és a munkahelyünkkel is rendben vagyunk” – hangsúlyozza. A szakember gyakran találkozik azzal a szituációval, hogy egy párkapcsolat tagjai munkahelyi életük miatt képtelenek egyensúlyba kerülni egymással. Tapasztalatai szerint a konfliktusok gyakran abból a szituációból indulnak ki, hogy az egyik fél elégedett, és sikeres, a másikat pedig sok kudarc és sikertelenség éri, ennek nyomán egy mindennapos hangulatbeli különbség alakul ki közöttük. Ha pedig ez hosszú távon fennmarad, annak előbb-utóbb különválás lesz az eredménye. Sok olyan házaspárral is találkoztam – meséli a mediátor, akiknél a családban nem mentek jól a dolgok, a munkahely viszont annál több örömöt adott például a férjnek. Ahelyett, hogy a férj a családi életét rendbe hozta volna, a munkahely “nyugalmába” menekült. Innen pedig már nem kell sok, hogy valaki hűtlen legyen a házastársához, és titkos munkahelyi kapcsolatot alakítson ki.

A mediátor a felek között éleződő karrierharc, az önmegvalósítás iránti vágy, és a munkába menekülés eseteit említi, mint lehetséges konfliktusforrást. Más szakterület oldaláról közelíti meg a témát dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi orvosa, aki a munkahelyhez köthető pszichés kockázatok növekedésére hívja fel a figyelmet. “A panaszok és tünetek előfordulása az utóbbi tíz évben ugrásszerűen megnőtt elsősorban a nem fizikai, hanem irodai, képernyős munkakörben dolgozók körében” – mutat rá a doktornő.

Fiatalok, “öreg” szinglik, édesanyák – kinek könnyű, kinek nehéz?

Nagy-László Nóra szerint az utóbbi években szinte általános tendencia, hogy a fiatal, 40 év alatti munkavállalók sokkal rosszabbul alkalmazkodnak a stresszhez, mint 45-60 év közötti kollégáik, gyakrabban “engedik el” magukat esténként, gyakrabban fogyasztanak lazításképpen alkoholt, vagy étkeznek kiadósabban. Ez sajnos vizsgálati eredményeiken egyértelműen látszik. Egy másik gyakori probléma, amely elsősorban a családanyákat érinti, hogy helyt tudnak-e állni a családban és a munkahelyen egyaránt. “Tapasztalataink alapján általában nem lehet mindkét területen kiválóan, saját megelégedésre teljesíteni” – mondja a szakember.

Surányi Kinga munkapszichológus, coach, HR szakértő szerint nincs rá konkrét válasz, kinél milyen kölcsönhatásban áll egymással a munka és a magánélet. A kérdés alapvetően személyiségfüggő, de tény, hogy a nemi, életkorbeli különbségek alapján felállíthatunk bizonyos tendenciákat. Surányi Kinga arra mutat rá, hogy munkáltatói szempontból előnyei lehetnek annak, ha valaki fiatal és szingli, hiszen nincs miért hazasietnie, nem gond neki egy kis túlóra, vagy hétvégi munka. Szívesen alkalmaznak ilyen embereket például gyesen, vagy gyeden lévő kismamák helyére, egyrészt mert a határozott idejű szerződés ellen sem emelnek kifogást, másrészt, ha beválnak, akkor rugalmasabban átszervezhetőek egy másik pozícióba.

A multis tapasztalatok azt igazolják, hogy a szingli fiatal alkalmazkodóbb és “strapabíróbb” szemben azokkal, akik már kialakult, kötött családi viszonyok között élnek. “Az idősebb korosztály esetében viszont ennek ellenkezőjét látom, tehát ha az illetőnek nincs magánélete, az nem hat jól a munkájára sem. Ha egy nő megérzi, hogy a biológiai órája ketyegni kezd, és a probléma számára egyre sürgetőbbé válik, az a munkájára is hatással lesz” – magyarázza a munkapszichológus.

Surányi Kinga úgy gondolja, egy normálisan működő családi háttér viszont minden munkavállalónak előnyére válik. Ha az adott édesapa, édesanya otthon jól tudja kormányozni a családját, akkor biztos, hogy a munkában is sikerrel veszi az akadályokat. Jó csapatjátékos lesz, aki odafigyel a többiekre. Az tehát, hogy mennyire működik jól az apa-anya szerepkör, egyszerre oka és okozata annak is, ki hogyan állja meg a helyét a munkában.

“Friedl Zsuzsanna nyilatkozott erről számomra nagyon szimpatikusan. A UPC HR vezetőjeként sokat tesz azért, hogy családbarát munkahellyé alakítsa a céget. Kislánya megszületése után fél évvel részmunkaidőben, egy év után teljes munkaidőben tért vissza dolgozni, de előfordul, hogy otthonról végzi a munkáját, és ezt a cégvezetés tiszteletben tartja. Azt vallja, hogy nem a jelenléte fontos, hanem a teljesítmény, hogy minden rendben működjön” – emel ki egy követendő példát Surányi Kinga, érzékeltetve, egy ilyen anyuka biztosan jó munkaerő, mert tud szervezni, és a számára fontos dolgokat elfogadtatni a munkáltatóval.

“Számomra az is teljesen elfogadható, ha egy nő a munkájában találja meg élete célját, így valósítja meg önmagát, és nem kér a társadalom által elvárt anyaszerepből. A gond akkor van, ha amellett, hogy nagyon fontos neki a munkája, rájön, hogy mégis szeretne családot, és kapkodni kezd. Ez nem megy egyik pillanatról a másikra” – teszi hozzá a szakember. A munkapszichológus szerint az is számít, hogy kinek milyen az értékrendje. Akinél a munka előkelő helyen áll a sorban, annak nem gond, ha magánéletét háttérbe kell szorítania. Viszont, akinek a család áll a dobogón, az biztosan nem fogja jól érezni magát egy olyan helyen, ahol állandóan megsértik a magánéletre szánt idejét. (Ennek mérésére a coaching során különböző eszközöket alkalmaznak.) Surányi Kinga még egy érdekes tapasztalatot említ, azaz, hogy a kapcsolatok egyre gyakrabban munkahelyen belül szövődnek. Az ok érthető, hiszen ha valaki sokat dolgozik, nem biztos, hogy fáradtan még van kedve kimozdulni és társaságba menni. Ezekben a kapcsolatokban úgymond a kockázati tényező a nagyobb, mert ha szakítással végződnek, akkor nem biztos, hogy utána már tudnak együtt dolgozni.

Változó, ki hogyan küzd meg a nehéz helyzetekkel

Ha beköszönt egy krízis, ilyen például a válás, vagy a munkahely elvesztése, időbe kerül annak feldolgozása, főként mert az eset láncreakciót indít be – mondja Surányi Kinga. Munkahely elvesztése esetén felborulhat a párkapcsolati egyensúly, mert mikor elveszünk valakit, nemcsak az adott személyt vesszük el, hanem azt az addigi élethelyzetet is, amiben éltünk általa, illetve vele együtt. Szakítás, válás esetén egyesek lehangoltabbak, depressziósok lesznek, elvonulnak a világtól, mások pedig kifejezetten a munkába, a feladatokba menekülnek, mert ez tudja őket átlendíteni a problémákon.

A munkapszichológus szerint változó, hogy kinek milyen – szakszóval mondva – a “megküzdési kapacitása”, ki hogyan reagál a krízishelyzetekre. Ebben nagyon különbözőek vagyunk. “A X generációra azt mondják, hogy kicsit munkamániás, hajlandó a munka miatt háttérbe szorítani a magánéletét, illetve a körülöttünk lévő gazdasági környezet is ezt erősíti. A kutatók szerint azonban az Y generáció tagjai már sokkal inkább előtérbe helyezik a munka-magánélet egyensúly megteremtését, ennek érdekében hamarabb adják munkahelyváltásra a fejüket, fontos számukra a rugalmasság, és a cégvezető személye – avat be tapasztalataiba Surányi Kinga. Ami a szakember szerint a legfontosabb, az a pszichológia által “társas támasznak” nevezett biztosíték. A szingliséggel nincs gond, ha annak a szinglinek vannak tartós kapcsolatai, közeli barátai, mert így ő is jobban bírja a nyomást, amelynek ki van téve egy cégnél.

Nem katonák vagyunk, hanem érzelmi lények

Nagy Andrea, egy multinacionális vállalat HR Services vezetője, és a JAM blog szerzője egy kollégája érdekes megfigyelését idézi fel, azaz, hogy a magyar nyelvben a munka-magánélet egyensúly nem szó szerinti fordítása a work-life balance-nak. Szigorúan véve ugyanis az angol fordítás az életet állítja a munkával szembe. A dolgok pedig akkor vannak rendben, ha a munka nem “szemben áll” az élettel, hanem annak szerves részét képezi, egy olyan összetevőt, amellyel kerek lesz a világ – mondja Nagy Andrea.

A HR vezető alapvetően hisz abban, hogy bármennyire is szeretnénk racionális embereknek látszani, alapvetően az élet minden területén érzelmi döntéseket hozunk. Éppen ezért úgy gondolja, hogy a munka-magánélet kérdést nem lehet szétválasztani. “Szerintem az a legtisztább, ha az ember szembenéz vele, hogy egy-egy nehezebb szituáció a munkában vagy a magánéletben hatni fog a másik területre, éppen azért, mert azok így alkotnak kerek egészet. Nem hiszek a szigorú szabályokban. Ha kikötöm magam elé, hogy otthon már egy szót sem ejtek a munkámról, az feszültséget generálhat, és ez fordítva is igaz. Adott esetben lehet, hogy attól könnyebbül meg a lelkem, ha a társammal beszélhetek a munkahelyi dolgokról, vagy egy kollégámmal a családomról. Nyilván túlzásokba sem szabad esni, megvannak az egészséges határok” – szögezi le a HR vezető. Hozzáteszi, konfliktusok mindenhol vannak, ami rövidtávon okozhat ingadozást a teljesítményben, a problémákon azonban felül kell tudni kerekedni. Hogy ez kinek mennyire sikerü, az személyiségfüggő, illetve kiegyensúlyozottság kérdése.

A munka gumilabda, a magánélet üveggolyó

Az ember azonban az egyediség, a pótolhatatlanság érzését nem szabad, hogy a munkájában keresse, ezt kizárólag a magánélet adhatja meg nekünk. “A magánéletünk az egyetlen szféra, ahol mi vagyunk a páratlan csillag az égen, ahol a másik számára mi vagyunk a legfontosabbak, ahol szeretettel, szerelemmel és az összetartozás érzésével fordulnak felénk” – idézte fel Nagy Andrea Bagdy Emőke pszichológus mondatait. Hasonló gondolatok jutottak eszébe a témáról Surányi Kingának is, aki egy ismeretlen szerző gondolatait tolmácsolta: “Az élet egy játék, amiben öt labdával zsonglőrködsz. A labdák neve: munka, család, egészség, barátok, tisztesség. Mindegyiket a levegőben tudod tartani. Ám egy nap megérted, hogy a munka gumilabda. Ha elejted, visszapattan. A többi üvegből van. Ha az egyik lepottyan, megmásíthatatlanul megkarcolódik, megreped vagy akár ezer darabra is törhet. Csak akkor kezdheted az egyensúlyt megteremteni az életben, ha megérted az öt labda szabályát.”

A HR-es és a munkáltató felelőssége

A munkáltató egyrészről sokat tehet azért, hogy kiegyensúlyozott munkavállalót kapjon, aki így nagyobb eséllyel él harmonikus magánéletet is. Minden munkáltatónak fontos tudnia, hogy a teljesítmény érdekében meg kell húzni a határt, és a kötetlen munkaidő nem jelentheti az állandó készenlétet. Üdvözlendő, hogy ma már van olyan intézmény, amely kifejezetten stressz csökkentéssel foglalkozik, ilyen az Országos Egészségfejlesztési Intézet, amely elindította a “Munka: Lélekre Hangolva” című kampányt, amely a munkahelyeken előforduló lelki eredetű problémák megelőzésének fontosságára kívánja felhívni a munkáltatók figyelmét. Emellett van egy TÁMOP pályázat, amely a kkv szektornak szól, és a munka-magánélet összehangolását hivatott segíteni.

A pszichoszociális kockázatok felmérése 2008 óta törvényi kötelezettség. A munkahelyi pszichés terhelés többféle okból tevődik össze: például “fizikálisan” nem megfelelő a munkahely, nem jó ergonómiájú, kényelmetlen a munkatér, nem megfelelő étkezési, “pihenési” lehetőség, statikus terhelés, mozgás hiánya, illetve az “igazi” pszichés kóroki tényezők. Ez utóbbiak közül a leggyakoribbak: határidőre, időkényszerre végzett munka, nagy felelősség anyagi értékekért, hierarchiából adódó konfliktusok, túlterhelés, túlmunka, kevés információ áll rendelkezésre, támogatás és elismerés hiánya, rekreációs idő hiánya – sorolja Nagy-László Nóra.

Családi gondok esetén nem az a lényeg, hogy a munkáltató tudja, mi történt otthon, és ismerje a részleteket, de bizonyos határok között legyen tekintettel a problémára. Egy jó vezető leülteti a beosztottját, és átbeszéli vele, hogyan tud segíteni – például szabadság adásával, vagy a munka átszervezésével. De a HR vezető is leszögezi, ez mindkét oldalról korrekt viselkedést kíván meg, nem szabad se túlzásba vinni, se visszaélni vele. Surányi Kinga szerint nyugaton sokkal inkább elterjedt, mint itthon, hogy ilyen problémák esetére pszichológusokat, coachokat alkalmaznak a szervezetben, akik tudnak lelki problémás emberekkel foglalkozni.

Házas, elvált, szingli a Facebookon – ki lesz a jobb munkaerő?

Nem megkérdőjelezhető tény, hogy a magánélet ma már nyilvános csatornákon zajlik. Az Y generáció tagjai számára már természetes, hogy a közösségi oldalak valamelyikén online élik az életüket, néha bele sem gondolva, hogy a HR-esek, fejvadászok innen is gyűjtik az infókat – hívja fel a figyelmet Surányi Kinga. A munkapszichológus szerint hamar nyilvánvalóvá válhat minden az illető magánéletéről, nem is beszélve arról, hogy a felszínes tényközlések nem adnak teret az érzelmes beszélgetéseknek, ez is visszavezet a párkapcsolati problémákhoz.

Nagy Andrea, mint mondja, szeretné ebben a kérdésben naivan hinni, hogy a HR szakma képviselői kizárólag a munka szempontjából releváns adatokkal törődnek, ahelyett, hogy Facebook adatlapok magánéleti részleteivel foglalkoznak. Külföldön kevésbé esnek ilyen hibába, néhány helyen még fotós önéletrajzot sem lehet kérni, nehogy kiderüljenek olyan körülmények a jelölt életéről, melyek alapján valaki diszkriminálhat. Emellett azt se felejtsük el, hogy nincs olyan recept, amely megmondaná, hogy a sokat kommentelő, fényképeket rendszeresen megosztó szingli, az elvált, vagy a házas ember lesz-e jobb munkaerő.

HR Portál

Kertész Dalma

Cvonline.hu

Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!

Megosztás:

Advertisement