A szeptemberi iskolakezdéssel együtt az óvodai szezon is megkezdődik, sok kisgyermek lép majd be először az ovi kapuján. Ezzel többnyire együtt jár az is, hogy az anyukák álláskeresővé válnak. Sajnos a korábbi munkahelyükre sokan nem számíthatnak, a gyermekgondozás évei alatt pedig a munkaerő-piaci események, trendek is sokat változtak.
A gyermekgondozásból munkába visszatérni kívánó kismamák alapvetően két előítélettel találkoznak a leendő munkáltatóknál. Az egyik szerint már kiesett a gyakorlatból, nem naprakész a tudása, elkoptak a munkahelyi és üzleti partneri kapcsolatai. A másik előítélet (amivel sokkal nehezebb megküzdeni), hogy most már a család, gyermek a legfontosabb számára, a munkáját nem kezeli prioritásként. Ezeket az előítéleteket kell az álláspályázati anyagban, önéletrajzban eloszlatni, és meggyőzni a munkáltatót, hogy tévesek ezek a feltételezések.
ÉRDEKES: 7 hasznos tipp édesanyáknak
Érdemes kicsit eltérni a megszokott önéletrajzsablonoktól, és a szokásos személyes adatok-tanulmányok-munkatapasztalatok-szakmai ismeretek fejezet mellett olyan leírásokat, önjellemzéseket írni, amelyek az álláskereső hölgy személyes kompetenciáit hangsúlyozzák.
A személyes adatok után, afféle rövid motivációs fejezetként leírhatja, hogy az elmúlt időszakban milyen lépéseket tett, hogy a szakmai tudását felfrissítse: kiadványokat, internetes szakmai fórumokat, hírleveleket olvasott (párat akár fel is sorolhat), ezzel igazolva, hogy szakmai tudása naprakész. Írhat arról, milyen munkamódszert alkalmazott korábbi munkahelyein, és ezzel milyen eredményeket ért el.
Nem érdemes munkahelyek szerint csoportosítva, időrendi sorrendben leírni a munkatapasztalatokat, érdemes egy külön fejezetet alkotni a gyakorlati tapasztalatoknak, amiben a napi rutinokat, kapcsolatrendszert jellemezve írja le, milyen munkákat végzett a korábbi munkahelyein. Egy másik fejezetben pedig csak az előző beosztását, volt munkahely nevét, tevékenységi körét, és az ott töltött időszakot kell leírni.
Azt, hogy eddig GYED-en vagy GYES-en volt az álláskereső, a motivációs levélben kell majd megemlíteni, illetve az önéletrajzban a munkahelyek között fel lehet tüntetni ezt az időszakot is.
Az önéletrajzot is, motivációs levelet is azzal a szemlélettel kell elkészíteni, hogy azt mutassa, hogy álláshirdetésben szereplő feladatokat már rutinosan el tudja végezni, sok hasonló vagy ugyanolyan feladatot végzett a múltban is.
Készülj az állásinterjúra!
Ezt természetesen mindenkinek meg kell tenni, de a kisgyerekeseknél gyakran felmerülő kérdésekre külön fel kell készülni. Nemcsak a gyors válaszadás lehetősége miatt, de lelkiekben is. Azelőtt nem kérdezték meg, gyakran van-e szülői értekezlet az óvodában, mikor szokott kezdődni, milyen messze van a munkahelytől az óvoda, és mi a terved arra az esetre, ha a gyermek beteg lesz. Elsőre meglepő kérdések, ha felkészületlenül ér, az interjút tönkreteheti. Ilyen kérdések felmerülésekor nem szabad mentegetőzni, szabadkozni, határozottan válaszolhatsz: gondoltál ezekre az eshetőségekre, meg tudod oldani. Hogy hogyan, azt nem kell részletezned, de valóban tudd a megoldást.
Különös tapasztalatom, hogy ha te gátló tényezőnek tartod azt, hogy kisgyermekesként keresel állást, a munkáltató is annak fogja tartani. A legkönnyebben azok érnek el sikert az álláskeresésben, akik úgy kezelik ezt a helyzetet, mint a legtermészetesebb állapotot. Ez esetben a munkáltató átveszi ezt a meggyőződést, és többé nem lesz számára hátrány a kisgyermekesség.