Az álláskeresőnek az ismerősök, barátok azzal tudnak segíteni, ha nyitott szemmel járnak, és ha alkalmas állást látnak, értesítik az álláskeresőt és/vagy beajánlják őt az adott állásba.
A közvetlen családtagoktól leginkább lelki támogatásra van szükség ahhoz, hogy az álláskereső sikeres legyen az álláskeresésben, gyorsabban találjon új munkát. Az álláskeresés sok kudarccal, nehézséggel járó feladat, ezért fontos, hogy az álláskereső akarata, lelkesedése ne törjön meg a nyomás alatt.
A kudarckerülés érdekében sok álláskereső hajlamos arra, hogy háztartási vagy egyéb ház körüli teendőkkel, elmaradt hivatalos ügyintézésekkel töltse ki a szabadidejét, ez pedig további problémákat okoz. Ha nem adott be állásjelentkezéseket tömegesen, akkor nem lesz eredmény, állásinterjúra sem hívják, és persze állást sem talál. Ezért fontos, hogy a családtagok is úgy kezeljék az álláskeresést, mint rendes, napi 8 órás munkát – mert valójában ez történik. Az álláskereső munkája az álláskeresés.
ÉRDEKES: Egy aktív álláskereső napi munkái
Fontos, hogy az álláskereső ne veszítse el az önbizalmát, a magában vetett hitét. Ha lehet, járjon el álláskereső rendezvényekre, álláskereső klubokba, állásbörzékre.
A sikeres lelki támogatás kulcsa a pozitív légkör. Nemcsak az álláskereső pozitív hozzáállása szükséges a sikerhez, hanem a családtagoké is. Biztatással lehet enyhíteni az állásinterjú előtti izgalmat, szorongást, a kudarcokban pedig kifejezetten fontos a megértés, és annak kifejezése, hogy továbbra is hiszünk az álláskereső hamarosan bekövetkező sikerében. Ezt a támogató közeget előző állás elvesztésétől folyamatosan fenn kell tartani. Mivel egy hosszabb álláskeresés utána a próbaidő is különös stresszt okoz a frissen munkába állt álláskeresőnek, a család támogatása ne csak az állás elnyeréséig tartson. Utána is fontos, hogy a napi munkában helyt tudjon állni úgy, hogy sok tanulnivaló vár rá, és folyamatos teljesítménykényszert fog érezni, bármennyire kiegyensúlyozott személyiség is.
Egy hosszú álláskeresési fázis esetén fontos, hogy az álláskeresőnek csak olyan alternatívát kínáljon a család, amivel mindannyian együtt tudnak majd élni. Pl. ha a családfő külföldi munkavállalása mellett döntenek, akkor az magában hordozza az itthon maradt családtagok életvitelének megváltozását is. Belföldi költözés esetén szintén minden családtag érintetté válik, egy ingázással járó munkahely vállalása pedig szintén másfajta szervezést igényel a család mindennapjaiban, mint ami azelőtt megszoktak. Ha az álláskeresés megkönnyítésére továbbképzés vagy szakterületváltás mellett dönt az álláskereső, ennek kihatásait is mérlegelni kell, és az egész családnak el kell fogadnia.
A családtagok néha teljes jó szándékuk mellett is sokat tudnak ártani az álláskereső önbecsülésének. Tudatosan kell arra figyelnie minden családtagnak, hogy nem most ajánljanak megoldásként az álláskeresőnek radikális változásokat, pl. fogyókúrát, megújulást a külsejében. Erre megint külön koncentrálni kell, és az álláskereséssel járó kudarcok mellé még egy újabb stresszforrás és teljesítményt igénylő feladat vállalása újabb nyomást jelent.
Tipikus példa az is, hogy nagyobb volumenű otthoni munkát, pl. lakásfelújítást terveznek az álláskeresési időszakra, ez nemcsak stressz-szintet emel, de anyagilag is megterhelő egy olyan időszakban, amikor az anyagi helyzet amúgy is bizonytalanná válik. Az állás elvesztésekor egy többhónapos tevékenységet tervezni azt jelenti, hogy arra számít a család, hogy több hónapig biztosan nem talál állást az álláskereső, ami bizalmatlanságot sugall, és nem támogató környezetet teremt.