Rend és harmónia a lelke a sikeres álláskeresésnek

Mikor az állásinterjún a jó tulajdonságait soroltatják a jelentkezőkkel, mindenki precíz, rendszerető, megbízható. Persze ez mindig igaz, csak néha nem. Néha igenis rendetlenség marad az asztalon, elkésik a tárgyalásról, elront egy számítást, és rossz lesz a jelentés. Emberek vagyunk, hibázunk néha. Ez nem is baj, a munkáltató is tisztában van ezzel.

Amit viszont a munkáltató mindig elvár minden munkavállalójától, és mégis nagyon kevesekben van meg, az a kiszámíthatóság, a valódi rend, akár hívhatjuk harmóniának is. Mit tesz, ha hibázik? Ha késik a vonat, betelefonál, hogy késni fog, vagy megpróbál besunnyogni, hogy a főnök meg ne lássa? A sunyiság haladóbb verziójában távolról küld e-mailt valamilyen ügyben, hogy úgy nézzen ki, már az irodában dolgozik.

Pedig a kiszámíthatóság a legfontosabb lenne: ha a munkáltató tudja, hogy a munkavállalója hogyan kezeli a tévedéseit, a hibáit, akkor az sokat segít a döntésben. Legyenek konkrét történeteid erre, amiket elmesélhetsz érvként. Amikor a rossz tulajdonságokról, múltbeli kudarcokról kérdeznek az állásinterjún, azt azért teszik, hátha képet kapnak a problémakezelésed módjairól. Mert szinte az összes önéletrajz tartalmazza a jó problémamegoldást, mint készséget, a gyakorlatban ez alig látszik. Az ezt firtató kérdésekre a legrosszabb reakció a tiltakozás, ellenállás. Pl. ha megkérdezik, mit szoktál tenni, ha elkésel a munkából, tárgyalásról, arra rossz válasz, hogy „velem ilyen még nem fordult elő”. Mert előfordulhat még, akkor is, ha eddig nem történt meg.

ÉRDEKES: A legnagyobb hiba az önéletrajzban: általánosságban leírt munkatapasztalatok

Amikor arról beszélünk, hogy rend legyen a munkavállaló körül, azt minden élethelyzetében meg kell tudnia teremteni. A „zűrös” álláskereső esélytelen. Természetes, hogy állástalanként gondjai vannak, de hogyan kezeli ezeket? Anyagiakat, lelkieket. Kezeli egyáltalán, vagy csak sodródik? Az az ember, aki menedzseli az életét, lehet akármilyen reménytelennek tűnő helyzetben, a helyzete megváltozik, amint tudatosságot mutat a problémakezelésben. Néha felmerül állásinterjún a kérdés, hogy a tartós munkanélküliségét hogyan kezeli a jelölt? Erre a többség megsértődik, mert támadásnak érzi. Valójában azt szerette volna megtudni a kérdező, hogy kezelni a helyzetet tudatosan, és milyen megoldásokat talált. Például elmondhatja, hogy nem adja fel, folyamatosan pályázik állásokra, ez a lehetőséget most nagyon szeretné… és már lelkesedhet is az állásért. Érvelhet, miért való ez neki, mi olyan hasonló tevékenységet végzett, aminek a tapasztalatai ehhez is jól jönnének, és segítenék őt a gyors beilleszkedésben. Mert akármennyire is kétségbeejtő helyzetben van valaki, a legrosszabb hozzáállás a „már minden mindegy”. Ha a munkáltató ezt látja, abból nem lesz siker.

Sajnos, komoly előítélet a tartósan munkanélküliekkel szemben, hogy „már régen volt, hogy utoljára dolgoztak” ezért „nehezen fognak beilleszkedni”. Egy harmonikus személyiség, még ha bajban is van, kétségbe is van esve, azt fogja sugallni, hogy ő képes erre, hiszen akarja, de nem görcsösen, hanem meggyőződésből.

Hogyan érd el a lelki harmóniát nehéz helyzetben?

Akkor tudsz meggyőzni valakit – pl. arról, hogy veled jó dolgozni – ha erről te magad is meg vagy győződve. Egy-egy állásinterjúra ezért ezzel is fel kell készülni: az adott álláshoz kapcsolódó feladatokat tekintsd át, gondold végig, hol csináltál/tanultál hasonlókat, és hogy mennyire ment ez jól neked a múltban. Röviden: győzd meg magad is. Keresd meg az állás buktatóit, amiket majd a munkáltató is meg fog találni. Fel fogja vetni, hogy ez neked messze van, kényelmetlen lesz a bejárás. Győzd meg magad – majd őt – hogy nem lesz az. Pl. azzal, hogy utánajársz, hogy is fogsz bejárni. Vonattal, busszal?

A hosszú utazási időt jól ki tudod használni? Buktató lehet, hogy régen beszéltél idegennyelven, de nekik kelleni fog a napi munkához. Ugye, már idegennyelven olvasod a híreket a neten, elővetted a szakterületed szakmai szótárát, feliratkoztál idegennyelvű szakmai hírlevelekre, Linkedin csoportokban társalogsz? Ezt mind el lehet mondani, ezzel pedig azt mutatod: te erre az állásra ennyire tudatosan készülsz.