A szokásos tippeken, mint kérjük meg ismerőseinket, hogy segítsenek, jelentkezzünk álláshirdetésekre, regisztráljunk állásportálokra, kevesebbet beszélünk arról, mit lehet még tenni, ami hozzájárulhat az álláskeresés sikeréhez.
1. Merj segítséget kérni!
Nem baj, ha nincs tapasztalatod álláskeresésben, nem baj, ha már 40 év felett jársz, és még sosem kerestél állást, azt sem tudod, hogyan fogj hozzá. Kérj tanácsot! Ismerőseidtől, akik már kerestek és találtak állást, munkaügyi központokban, hivatásos tanácsadóktól. Járj álláskereső klubokba, egyéb motivációs előadásokra, keress ilyen közösségeket internetes fórumokon, hogy megerősödj az álláskeresés viszontagságaihoz. Természetesen a legelső pillanattól pályázz állásokra, mert egy-egy suta álláspályázat megírásából is sokat lehet tanulni, és minden egyes pályázattal nagyobb rutinod, magabiztosságod lesz. Ne várj arra, hogy kiképezd magad álláskeresésből. Meglepő tény: elég gyakran a suta, sikerületlen álláspályázatok íróit is behívják állásinterjúra, főleg toborzó-közvetítő cégek, mert meglátják a kincset az anyagban még így is. Ha az állásinterjún is megfelelőnek látszol, ők maguk fognak segíteni abban, hogy mit változtass, hiszen az ő érdekük is lesz, hogy állást találj.
2. Ne hallgass mindig a szívedre!
Ha folyamatosan azt keresed, amire vágysz, akkor elmennek melletted olyan lehetőségek, amikről nem is tudtad, hogy megfelelnek neked. Ha az álláshirdetésben szereplő feladatokat el tudod látni, akkor pályázd meg az állást! Ha nem az az iparág, amire vágysz, ha épp nem kell a nyelvtudásod használni ott, ha nem egy csodaszép munkakörnyezetben van, az még ne legyen kizáró ok. Láttam már kifejezetten rossz környéken, romos irodában dolgozó őszintén lelkes embereket, és modern irodaházban dolgozó szorongó, boldogtalan munkavállalókat is. A „csomag” nemcsak külsőségekből áll: nem tudhatod, hogy milyen a munkahelyi csapat, mennyire rendes ember a főnök stb. Ha pedig rosszul választottál, később még mindig válthatsz.
ÉRDEKES: Karriergyilkos hozzáállások
3. Tanulj meg figyelni, hallgatni!
Sok álláskereső megtanulta, hogy az állásinterjún aktívnak kell lenni. Fontos, hogy megkérdezd a számodra lényeges dolgokat, de még ennél is fontosabb, hogy figyelj. Az interjúztatóra, a munkakörnyezetre, az ott dolgozó emberek tekintetére, ahogy rád néznek, mint leendő kollégára. Ha az interjúztató hosszasan akar beszélni valamiről, hagyd és hallgasd! Fontos dolgokat tudhatsz meg róla, akár szakmai, akár személyiségbeli jellemzőiről. Nézz körül az irodájában, ha ott zajlik az interjú! Mi van a polcain, milyen rendezett az asztala? Szakkönyvek, családi fotók, díjak, elismerések, oklevelek, szobanövények? Miket látsz, milyen állapotban vannak ezek? És mindez milyen benyomást kelt benned? Kellemes vagy inkább szorongó érzést?
4. Ne csak olyan feladatokat keress, amit már most szeretsz csinálni!
A legtöbb kezdő pozíció, új állás egyáltalán nem lelkesítő, nem látjuk, mit fogunk ebben szeretni. Bizonytalanságot okoz, szembesülünk azzal, mennyi mindent kell másképp csinálni, mint az előző munkahelyünkön, mennyi mindent kell tanulnunk még, amiben hiányosságaink vannak. Ezt mindenképpen meg fogjuk tapasztalni az új állásban. Ezért hiba azt keresni, hogy mennyire fogjuk szeretni majd az új állást, lelkesítő-e most a leírt mindennapi feladat. Amikor állást keresel, biztosan nem lesz az. Ha tudod magadról, hogy hasonló tevékenységeket szívesen csináltál az előző helyen, bele fogsz jönni ebbe is, és meg fogod szeretni. Az, hogy most, az álláshirdetés elolvasása után nem látszik úgy, hogy szerethető, nem jelenti azt, hogy nem leszel boldog az állásban később. Ami lelkesítővé tesz egy-egy állást már az állásinterjún, az a lehetőség, amit kaphatsz általa. Tanulási lehetőséget, szakmai előrelépési lehetőséget, új szakmai kapcsolatokat.