Tisztelt Ügyvédek!
Felmondással kapcsolatos problémám lenne. 2008.07.01 óta dolgoztam egy munkahelyen 2009.03.29-én megszületett első gyermekem, utána pedig 2010.08.30-án a második. Eddig tgyáson, gyeden és gyesen voltam egészen 2014.08.30-ig. Ekkor közölte főnököm hogy nincs rám szükség és a szabadságaim kiadása után elválunk egymástól. A szeptemberi és októberi 22-22 nap szabadságomat kifizette, de maradt még 6 napom.
Kérdeztem tőle hogy mi legyen, menjek-e dolgozni vagy felmond nekem, de arra hivatkozott folyamatosan hogy a könyvelője még nem tudta elintézni a papírokat. Így ment ez december 16-ig, amikor is behívott és elém rakott egy köteg papírt hogy írjuk alá. Férjem kíséretében bementem és a papírokon a következők voltak:
A papír keltezési dátuma 2014.12.01 és a munkaviszony megszűnésének dátuma 2014.10.31. Csak azokat a papírokat íratta velem alá, ami a munkanélküli segély elszámolásához kell, semmiféle felmondás nem volt közte. Kérdésemre azt válaszolta, hogy a gyesről való visszatérésemmel automatikusan megszűnt a munkaviszonyom. Amikor azt kérdeztem hogy megkérdezhetnék-e erről valaki mást is, azt válaszolta hogy ne szórakozzunk vele mert ír visszamenőleg egy felmondást és hogy nem vettem ezt át. Kérdésem az lenne, mivel én semmilyen felmondást nem írtam alá, nem kellene végkielégítést kapnom, mi van a bent maradt 6 nap szabadságommal, jogszerűnek tűnik ez a dolog?
Válaszát előre is köszönöm!
2014. 12. 18.
Válasz:
Tisztelt Kérdező!
A leírtak alapján a munkáltatója jogellenesen járt el. A főnöke állításával ellentétben a munkaviszonya a gyes-ről való visszatérésével sem automatikusan, se másképpen nem, szűnt meg, ellenkezőleg: fennállott a tgyás, gyed, gyes időszaka alatt is.
A munkáltató köteles lett volna Önt eredeti munkakörében tovább foglalkoztatni, vagy – ha annak a feltételei fennálltak – a munkaviszonyát írásbeli felmondással – a munkaviszonya 2008.07.01-i kezdő időpontjára tekintettel – a Munka Törvénykönyve/Mt. (2012. évi I. törvény) 69. § (2) bekezdés a.) és b.) pontjai alapján 30+15 = 45 napos felmondási idővel megszüntethette volna, emellett az Mt. 77. § (3) bekezdés b.) pontja szerint megilletné 2 havi távolléti díjnak megfelelő összegű végkielégítés is.
Az Önnel aláíratott papírok (amelyek valószínűleg az Mt. 80. § (2) bekezdésében megjelölt igazolások voltak) nem pótolják a felmondást, azokat nem a felmondás helyett állíthatja ki a munkáltató, hanem a felmondás mellett köteles azokat is kiadni. A főnöke fenyegetőzése („ír visszamenőleg egy felmondást.”) alaptalan: nincsen mód arra, hogy valakinek „visszamenőleg” mondjanak fel. Bármilyen dátumot ráírhat, az számít, hogy Ön mikor vette át az írásbeli felmondást, vagy azt a postától mikor vette át.
ÉRDEKES: Munkajog: munkaszerződés módosítás
Mivel Ön nem kapott írásbeli felmondást, értelemszerűen annak indokolását sem rögzítette a munkáltató (ez az Mt. 66. § (1) bekezdése alapján kötelező, a (2) bekezdés pedig megjelöli, milyen indokai lehetnek a felmondásnak), és azt sem közölték Önnel, hogy milyen időn belül fordulhat Bírósághoz, ha sérelmesnek tartja a felmondást, Ön a 2014.12.01-től számított 6 hónapon belül jogosult keresetet benyújtani a munkáltató székhelye vagy az Ön munkavégzésének helye szerinti illetékes Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (például: ha a munkáltató székhelye Budapest, akkor a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, de ha a cégnek van egy telephelye Budaörsön, akkor a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz-, ha Cegléden, akkor a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz).
A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.
Ne feledje, joga van kérdezni!
Tisztelettel,
dr. Volein István ügyvéd
Onlinejogsebesz.hu
