A problémás ügyfelekkel való küszködés okozza a legtöbb stressz a magyar munkahelyeken – derült ki az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) által végzett uniós kutatásból. A vállalkozások majdnem felénél, 44%-nál jelentenek gondot ezek a személyes konfliktusok, míg az idő szűkössége a 29%-nál okoz stresszt a dolgozóknak.
Nincsenek felkészülve a hazai munkaadók a feszültség kezelésére
A kutatás alapján a magyar cégek 85%-a csak azért foglalkozik munkavédelemmel, hogy a jogszabályi kötelezettségeknek eleget tegyen. Az Európai Munkavédelmi Ügynökség a felmérést 36 ország, közel 50 000 munkahelyén végezte, köztük 1500 magyar cég munkatársait is megkérdezve. Arra keresték a választ, hogy hogyan valósul meg a cégeknél a munkavédelem, ezen belül is elsősorban az új és újonnan felmerülő pszichoszociális kockázatokat, mint a stresszt és annak kiváltó okait. A pszichoszociális kockázatok kezelésének főbb akadálya, hogy hiányzik a hajlandóság a problémák nyílt megbeszélésére. A pszihoszociális kockázatok ugyanazon elvek alapján kezelhetőek, mint minden más munkahelyi egészségvédelmi kérdés.
Mindezen felül Magyarországon a fizikai munkavégzés nem megfelelő körülményeiből adódó balesetek jelentik még a legfőbb munkahelyi kockázatot. A gépekkel vagy kéziszerszámokkal történő munka miatti baleseti veszélyt a cégek 53%-a, a fárasztó vagy fájdalommal járó testhelyzetek 50%-a, a járművekkel történő munkavégzés során fennálló baleseti kockázatot pedig 45%-uk nevezte meg kockázati tényezőként. A munkahelyi kockázat sorában előtérbe kerül a korábban említett stressz, mint például a problémás ügyfelekkel való munkakapcsolat, amely immár a magyar munkáltatók 44 %-nál előforduló munkavédelmi kockázat.
Az időhiányt a felmérésben megkérdezettek magyar munkáltatók 29%-ánál jelölték meg stresszforrásként, jellemző módon az építőiparban és a közigazgatásban. Az, hogy a munkavállalók nem tudják befolyásolni a saját munkaritmusukat vagy munkafolyamataikat, a magyar cégek 14%-ánál fordul elő, leginkább a feldolgozóiparban. A hosszú vagy rendszertelen munkaórák a mezőgazdaságban dolgozók számára okoznak frusztrációt (14%). Az állás bizonytalansága (13%), valamint a szegényes kommunikáció és a szervezeten belüli együttműködés hiánya (9%) pedig az építőipari cégek dolgozóit stresszeli leginkább.