„A munkavállalók 18 százaléka tapasztal problémát a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásában, ami főként a karrierjük közepén lévő, gyermekes férfiakat érinti hátrányosan.” – derült ki az Eurofound korábbi felméréséből. Az adatok szerint a nők 16 százaléka, a férfiak 21 százaléka nehezen tudja különválasztani a munkaidőt és a magánéletet.
A probléma komolyságát erősíti az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) új kampánya az „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!”, amiben a munka-magánélet egyensúly felborulása veszélyeire hívják fel a figyelmet. Az egyensúlyvesztés erős stressz forrást jelent, mely mindkét területet befolyásolja és hosszú távon komoly egészségügyi problémákat is okozhat. De mit is jelent ez az egyensúly? Az az állapot, amikor az alkalmazott eltökélt a munkája és a magánélete iránt, mindeközben elégedett az otthoni és a munkahelyi pozíciójával egyaránt. Az egyensúly három tényezője tehát az elkötelezettség, az idő és az elégedettség. Ha bármelyik összetevő fenntartásáért küzdeni kell, könnyen felborulhat az egyensúly.
Megszokottá válik a 24/7?
Az elmúlt tíz évben a technológia fejlődésének is köszönhetően, a munkáltatók által egyre általánosabb elvárás lett az állandó elérhetőség az ún. 24/7 (a hét mindennapján, 24 órában). A felmérés szerint a dolgozók majdnem 20%-a végez legalább hetente egyszer munkaidő után is munkát. A legnagyobb mértékben a gyermekes, 35-49 év közötti férfiak számára okoz problémát az egyensúly felborulása. A nők közül a 35 év alatti és a 35-49 éves korosztályban egyaránt minden 6. megkérdezett (17 százalék) állította, hogy a munkával töltött órák számát túlsúlyban érzi a családdal vagy társas kapcsolatokkal töltött idővel szemben.
ÉRDEKES: Fizetésemelés helyett inkább rugalmas munkavégzést!
Milyen következményei lehetnek az egyensúly felborulásának?
A tanulmányok szerint az egyensúly felborulása fizikai és lelki egészség romláshoz, a saját életvitel elégedettségének csökkenéséhez, érzelmi kimerültséghez, növekvő alkoholfogyasztáshoz, depressziós kialakulásához, étvágycsökkenéshez, fáradékonysághoz vezethet. Mindezek mellett a motivációvesztést, a kiégést és a munkától való függőséget is jelentős mértékben erősíti.
Ezzel egyetemben nem csak az egyénre, hanem a vállalatra is káros hatásai vannak. Növekszik a munkahelyi stressz, gyengül a munkavállaló teljesítménye, elkötelezettsége a szervezet felé.
Remek megoldásként szolgál, hogy a munkáltatók felfedezzék és használják azokat a programokat, melyek segítenek a munka-magánélet egyensúly megtartásában. Az EU-OSHA kiadványa olyan stratégia kialakítását javasol, amely hangsúlyt fektet a feladatok megoldására, lehetővé teszi az időszakos távollétet, illetve megengedi az otthoni munkavégzést gyermekes és gyermektelen munkavállalók számára egyaránt. Szakemberek segítségével egyszerűen megvalósítható a vállalat számára a leginkább megfelelő program.
