Az első munkahely karrierformáló ereje

Amikor a pályakezdők belevetik magukat a munkába, megszerzik az első állásukat – az sorsdöntő lesz a későbbi karrierjükre.

Ezért igen nagy felelősségük van nekik is és a munkáltatónak is abban, hogy jól képzett kezdőkként szakemberekké vagy csalódott, pályaelhagyóvá válnak-e.

A munkáltató felelőssége

A legtöbb pályakezdő már rendelkezik valamiféle munkatapasztalattal, mire az első „igazi” állását megszerzi. Például sokan vállalnak diákmunkát, segítenek be a családi vállalkozásba, stb. Ezek mind adnak valamiféle motivációt – rossz esetben elveszik azt –, de leginkább az első, tanult szakterületen szerzett tapasztalatok fogják meghatározni a fiatalok későbbi munkaerőpaci helyzetét. Az adott iparág, iparági tapasztalatokkal is gazdagítja a junior szakembereket, pl. egy kontroller élelmiszeriparban egészen másfajta problémákkal és megoldásokkal fog találkozni, mint egy informatikai szolgáltató cégnél. Későbbi álláskeresésénél az iparági ismerete segítheti az iparágon belüli elhelyezkedésben, vagy gátolhatja más iparágba való bekerülésben.

ÉRDEKES: Hogyan válasszon egy pályakezdő karriert?

Amennyiben a munkáltató megfelelő lehetőségeket biztosít tanulásra, tapasztalatszerzésre a junior kollégának, sikerélményekkel gazdagítja, hosszútávon is értékes munkaerőre számíthat: a junior kolléga szívesen fog újabb feladatok vállalni, ha már érett rá és sikerrel kecsegteti. A sikerélmény a junior kollégák legfőbb motivációja. Ugyanígy azonban el is veheti a kedvét akár a szakterülettől, akár az iparágtól: a folyamatos sikertelenség, a túlzott és agresszív ellenőrzés, könnyen azt jelentheti a fiatal kolléga számára, hogy „ez nekem nem való”.

A pályakezdő álláskereső felelőssége

Természetesen a pályakezdő döntésén is sok múlik: ha olyan iparágban talál állást, ami tanult szakterületén túl érdekes számára, akkor a szakmai fejlődése, előmenetele biztosabb lehet, hiszen tudatosan a céljai felé halad. Ha olyan iparágban vállal állást, ami nem kelti fel az érdeklődését, az nem fog sikerélményt, elégedettséget hozni. Ha anyagiak miatt fontos, hogy bármilyen állást elvállaljon, akkor két lehetősége van: vagy azt az iparágat ismeri meg, tanulja meg, szereti meg, amibe belecsöppent, vagy az általa vágyott iparághoz szükséges tudást, készségeket további tanulmányokkal, önképzéssel megszerzi. Ennek eszközei lehetnek akár szakmai anyagok rendszeres olvasása, szakmai hírek követése, Linkedin csoportokban való aktív részvétel, szakkönyvek olvasása, vagy esetleg szakirányú tanfolyamok. Ezt pedig a későbbiekben fel kell tüntetni az önéletrajzban, így egy másik iparágba könnyebb lesz az „átjárás”. Így fel tud mutatni szakirányú ismereteket, általános tájékozottságot, piaci ismeretet, Linkedin kapcsolatok révén ismeretségi kört is az új iparágon belül.

Vezető vagy szakértő?

Egy junior számára elsősorban az a fontos, hogy a lehető legtöbb szakmai fogást, és iparági ismeretet is szerezzen, minél gyorsabban. Ez a tárgyi tudásra vonatkozik, de felmerül még egy szempont: hosszútávon el kell döntenie, hogy

1. a tanult szakterületén belül válik szakértővé, specializálódik az adott iparágra, pl. kontroller, élelmiszeripari/informatikai stb. jártassággal, így az iparágon belül válhat „guruvá”
2. vagy vezetővé válik, és ehhez a szakmai ismereteken túl a vezetői kompetenciáit fejleszti, univerzálissá válik, bármely iparágban képes vezető kontrollerként helytállni évek múltán.

Összefoglalva: a karriertervezés és a céltudatosság tehát nagyon fontos, állást keresni, illetve majd később vállalni érdemes a hosszútávú céljainknak megfelelően.