Van akinek néhány munkában eltöltött hónap után, van akinek hosszú évek elmúltával jön el az életében a pillanat, amikor késztetést érez, hogy új állás után nézzen.
Ha már eldöntöttük, hogy biztosan váltani szeretnénk, akkor viszont nem árt bizalmasan kezelnünk a dolgot… de mikor érdemes közölnünk szándékunkat a felettesünkkel?
Adjuk be a felmondásunkat akkor, mikor behívnak minket interjúra? Tudassuk akkor a döntésünket mikor már minket választott a jövőbeni munkaadónk? Vagy várjunk egészen addig, míg alá nem írtuk az új szerződésünket?
A válasz a helyzettől függően eltérő. Függ attól, hogy milyenek vagyunk, milyen a viszonyunk a főnökünkkel, és milyen maga a munkahely. David Boggs vezető tanácsadó javaslatait felhasználva összegyűjtöttük, melyek segíthetnek a fenti kérdés egyéni eldöntésében.
ÉRDEKES: Álláskeresési lehetőségek az interneten túl
1. Határozzuk meg a saját alapelvünket
Elsőként érdemes átgondolnunk a saját törekvéseinket és szokásainkat. Hogyan kezeltük a korábbi álláskeresési időszakot, mit tettünk korábban, mit váltott ki belőlünk? Például elmentünk interjúra mialatt volt munkahelyünk és bűntudatot éreztünk? Hogyan fogadták a kollégák, amikor valaki csendben tartotta, hogy elmegy és azt, aki elmondta mindenkinek már a döntése pillanatában? Melyiket fogadták jobban?
2. Őszinteség
Ha arra hajlunk, hogy megosszuk a munkatársainkkal a potenciális karrierlehetőségünket, akkor tegyük fel magunknak a kérdést miért hajlunk erre, és válaszoljuk meg őszintén. Rákényszerítenek minket, hogy hűségesek maradjunk a munkatársainkhoz, a vezetőhöz, vagy a vállalathoz? Vagy abban reménykedünk, hogy ha elmondjuk szándékunkat, akkor majd marasztalnak bennünket akár fizetésemeléssel vagy előléptetéssel?
3. Mérjük fel a kockázatot
Mennyire vagyunk biztosak benne, hogy váltani szeretnénk? Boldogtalanok vagyunk a jelenlegi munkahelyünkkel, vagy csak kíváncsiak vagyunk, milyen lenne máshol dolgozni? Ha kiderül azonban, hogy más helyre pályázunk, akkor kockára tesszük a jelenlegi munkahelyünket. Fontos tisztázni magunkkal, hogy bevállalnánk-e azt, hogy amennyiben elmondjuk szándékunkat a jelenlegi munkahelyünkön és az új helyre mégsem minket választanak, akkor nem okozna gondot munkanélküliként folytatni a pályázást.
4. Munkahelyi környezet felmérése
A személyes elképzeléseinknél, etikusságunknál azonban többet számít, hogy milyen a munkahelyi környezet. Minden munkahelyen eltérőek a körülmények, mások a vezetők és változhatnak a dolgok akár egyik napról a másikra. Bocsátottak-e már el valakit azért, amiért bevallotta, hogy új lehetőségek után néz. Amikor megvált a cég valakitől, akkor általában sikereket kívánva bocsájtották útjára, vagy nehezteltek rá a hűtlensége miatt?
5. Vezetővel való kapcsolat
Megbízható, tiszteletteljes kapcsolat van a vezetőnkkel, vagy félünk tőle? Néhány felettes valóban őszintén támogatja az alkalmazottakat a karrierük fejlődésében olyannyira, hogy megértik, ha az alkalmazott ezért munkahelyet vált. Az ilyen vezetőktől bátorítást és támogatást kapunk, nem beszélve a jó ajánlásról. Gondoljuk azonban át, hogy változtatna-e a légkörön, ha mégsem tudnánk továbblépni.
6. Gondoljunk az időzítésre
Amennyiben amellett döntünk, hogy őszinték leszünk és már a korai – interjúkra való eljárás – szakaszban közöljük ezt a felettesünkkel, valószínűleg nem fogja jól kivenni magát. Az időzítés a kulcsa mindennek. Amennyiben már komolyra fordul a helyzet – pl. mikor már szóban említették, hogy elnyertük a pozíciót-, akkor érdemes már közölni a hírt a jelenlegi munkahelyünkön is még akkor is, ha valószínűleg nem jó fogadtatásra talál majd a hír. A legóvatosabb – és a legbölcsebb – tanács azonban az, hogy addig várjunk, amíg az új helyen írásbeli értesítést nem kaptunk arról, hogy minket választottak.
7. Bízzunk a megérzéseinkben
Mindent összevetve, bízzunk a saját megérzéseinkben önmagunkkal, a vállalattal és a jövőbeni munkaadóval kapcsolatban. A döntés ritkán könnyű, de ha átgondoljuk a fentieket és bízunk önmagunkban, akkor általában a helyes döntést hozzuk meg.
