Főleg fiatalabb és tapasztalatlanabb álláskeresők gyakori félelme ez. Mi lesz, ha végre talál munkahelyet, és nem válik be? Sajnos, erre mindig van esély, ha valaki nagyon vágyik egy munkahelyre hajlamos a megérzéseit félretenni, az intő jeleket figyelmen kívül hagyni.
„Csak legyen már állásom, nem akarok akadékoskodni!” szokták mondani, de sajnos ez a hozzáállás sok rossz döntés forrása. Van olyan élethelyzet, amikor muszáj bármilyen állást elfogadni. Amikor hosszútávú, szakmai előmenetel szempontjából fontos munkahelyet keresel, érdemes alaposan utánajárni, vajon tényleg álmaid állása-e, amiről az állásinterjún éppen tárgyalsz. Ehhez már az állásinterjún sok kérdést kell feltenned neked is.
Az első, problémát jelző tényező, ha nincs lehetőséged kérdezni, illetve használhatatlan, kitérő válaszokat kapsz („Majd kialakul”, „Attól függ, hogy … ” „Erre majd később visszatérünk…” stb.)
ÉRDEKES: Hogyan keress munkát, ha van állásod?
Érdemes az állásinterjúra felkészülni azzal, hogy az adott pozícióhoz konkrét kérdéseket írsz össze, ami majd az állásinterjún felteszel. Mindezt azért kell, hogy az izgalom, állásinterjús stressz ne akadályozzon abban, hogy a téged érdeklő, neked fontos dolgokra rákérdezz.
A céges folyamatokat firtató, napi munkáról szóló kérdések hasznosak lehetnek a döntésed szempontjából. Kik hagyják jóvá a munkádat? Hogyan kell a munkádról beszámolnod majd? Hogyan értékelik, ha hibázol? Elkésel, elrontasz valamit? Hogyan fogadják az új ötleteket? Van-e lehetőség arra, hogy kreatívan dolgozz vagy szigorú eljárások mentén kell végrehajtani a feladatot? Mit tesznek majd azért, hogy az új kolléga könnyen beilleszkedjen? Hogyan kellene majd felvenned a munkát, ha téged választanak? Kisebb feladatokkal kell kezdeni, vagy egyből egy nagy feladat lesz a tiéd?
Az elődöddel kapcsolatosan is feltehetsz kérdéseket: ő miért ment el, mit csinált nagyon jól, miért szerették a kollégák, mi volt a leghasznosabb tevékenysége ebben a pozícióban? Ha nincs előd, egy újonnan nyílt pozícióról van szó, az elvárásokat érdemes megismerni? Milyen konkrét eredményt várnának pl. az első hónap végére tőled, a próbaidő végére hová kell eljutnod? Mi alapján értékelik egyáltalán a munkavállalói képességeidet, és milyen időközönként?
A munkáltatással összefüggésben érdemes lehet rákérdezni arra, hogyan kezelik a szabadságolást, hogyan van megszervezve a helyettesítés? Mi a szokás az áthelyezett, szombati munkanapokon?
A cégkultúra is lehet érdekes kérdéskör: szoktak-e közös tevékenységekben részt venni, jótékonykodás, önkénteskedés, közös ünneplések, más közös programok?
Gondold végig, mi az, ami számodra biztosan elviselhetetlenné tesz egy munkahelyet, és kérdezz rá arra, náluk az adott téma hogyan van kezelve. Tipikus példa a munkaidő-nyilvántartás: van, ahol egy jelenléti ívet írnak alá, vagy a belépőkártya adatai alapján tartják nyilván a munkaidőt, de volt, aki azt mesélte, 15 percenként be kellett írnia egy erre szolgáló szoftverbe, mit csinált az elmúlt 15 percben, ezt persze hosszútávon nehéz kezelni. Vagy éppen a tevékenysége nem indokolta volna, mégis folyamatosan kamera figyelte a munkáját, ami annyira feszélyezte, hogy inkább másik állás után nézett.
Ha várhatóan többkörös interjú lesz, ne ess neki az első körben az interjúztatónak az együttműködési kérdésekkel, de firtathatod a vállalati kultúrát. Külső toborzótól megkérdezheted, találkozott-e a leendő szakmai vezetővel? Mi volt a benyomása róla? Mit gondol, milyen személyiségű emberrel fog tudni jól együtt dolgozni ebben a pozícióban? Fontos, hogy a kérdéseidet mindig a megfelelő embernek tedd fel, a megfelelő időben. A toborzó, közvetítő nem fog tudni válaszolni a cég belső működéséről szóló kérdésekre, a belső HR-es sem feltétlenül a szakmai működésre. Nagyon óvatosan kell fogalmazni, mindig feltételesen, nehogy azt érezzék, hogy már magadénak érzed az állást, és ebből azt vonják le következtetésként, hogy beképzelt, túlságosan magabiztos ember vagy.