„Őt fel ne vedd!” – Pedig csak egy kérdésre nem tudtam a választ…

Bosszantó, mikor valakik szakmai megmérettetésen esnek ki, főleg adminisztrációs munkakörben találkozom ezzel, de sok egyéb pozícióban is előfordul. Elvileg tudja, évekig dolgozott az adott szakterületen, az adott irodai környezetben, és akkor jön egy egyszerű szakmai feladat, kérdés, és nem tudja megoldani, nem tud rá válaszolni, olyan rossz megoldást ad, hogy egyből azt üzeni az interjúztatónak, hogy „őt fel ne vedd!”. Hogyan lehet ezeket elkerülni?

Szakmailag nyilván megfelelsz az önéletrajzod alapján, azért hívtak állásinterjúra, hogy jobban megismerjenek. Tehát az önéletrajzodba érdemes csak valós tapasztalatokat, tudásanyagot írni.

Érdemes a szakmai alapokból is felkészülni, mert általában ezekkel szokott a probléma lenni. Tipikus példa, hogy egy angol nyelvi tesztben a többség hibátlanul összeállít egy bonyolult nyelvtani szerkezetet, de a legegyszerűbb igeidőt rosszul használja. További tipikus esetek, mikor a keresett új munkatársnak később kezdők betanítása is feladatul juthat: ilyenkor fontos, hogy ne csak alkalmazni tudjon dolgokat, de igenis tudja a tankönyvi anyagot is, definíciók szintjén is.

Pár apróság, amire érdemes felkészülni, hogy a szakmai interjún is jól szerepelj:

Irodai szoftverek használatát mindenki magabiztosnak jellemzi, de persze a saját munkakörnyezetében. Excelben Wordben vannak olyan funkciók, amiket megkérdezhetnek egy szakmai teszten, és ha akkor döbbensz rá, hogy valójában ezeket sosem használtad, már késő. Youtube-videók, hasznos tippeket közlő leírások szerte a neten találhatók, érdemes jópárat megnézni, kibővíteni az ismereteidet újabb funkciók megismerésével. Ezeket gyakorold is be, hogy rutinszerűen menjen.

ÉRDEKES: Visszatérés a munkába GYES-ről, GYED-ről

Tipikus hiba, hogy az önéletrajzát, motivációs levelét úgy írja meg a jelölt idegennyelven, hogy interneten talált, szép, üzleties kifejezésekkel tarkítja. Az életben pedig nem úgy ír, nem úgy beszél. Fontos, hogy azt a nyelvtudás-szintet hozd az állásinterjún is, amit az álláspályázatban. Ha már mintákból dolgoztál, legalább azokat a levelezési mondatpaneleket, szófordulatokat tanuld meg, amiket az álláspályázatban alkalmaztál. Mert itt nem is a tudás hiánya lesz a probléma, hanem az, hogy csalódást okoztál az interjúztatónak. Számított egy szinte anyanyelvi minőségű levél után egy választékos idegen nyelvű beszédre tőled, erre kap egy akadozó, tőmondatokban megfogalmazott rövid választ. Lehet, hogy a pozícióhoz ez elég, de a csalódottságát nem fogja tudni feledni.

Fontos, hogy többfajta üzletmenetet, folyamatot ismerj, mint amire a mostani munkádban szükség van. Szintén gyakori hiba, hogy pl. a raktárvezető csak a saját raktárának készletértékelési módszereit, mérőszámait ismeri, és nem tudja, miket használnak még. Szállítmányozók, logisztikusok az INCOTERMS klauzulákból is csak azt a párat tudják bemutatni, amit használnak, pedig gyakori az olyan állásinterjús szakmai teszt, amelyik azt vizsgálja, hogy bármelyiket be tudja-e mutatni az álláskereső – többnyire nem tudja. Informatikai területen talán a legszigorúbbak a szakmai tesztek, érthető okokból. Készülj fel a régi tananyagaidból, mert lehet, hogy a napi rutinodban használt ismeretek mellett a többi kissé megkopott.

Általában igaz, hogy a napi rutinban használt tudás mellett a többi szakmai tartalom kissé megkopik, így folyamatosan, de főleg állásinterjúk előtt, álláskeresési időszakban fontos ezek frissítése. Természetesen a szakmák folyamatosan fejlődnek, így egy-két szakmai hírlevélből tájékozódni kell az aktuális trendekről, történésekről. Kínos pillanatokat élhet át egy marketingszakember, aki egy sajtóban korábban sikeresnek nyilvánított kampányról beszél, hogy mutassa tájékozottságát, csak arról a hírről maradt le, hogy a kampány később mégis eredménytelen volt…

A legnehezebb a nyelvtudás karbantartása, aktívan tartása, így az idegennyelvű szakmai hírlevelek olvasásával két legyet is ütünk egy csapásra. Még jobb, ha valaki nem követő, hanem akár véleményformáló egy szakmai területen, pl. a saját szakmai blogjával, publikációival. Ezeket a tevékenységeket az önéletrajzban is meg kell említeni, és emellett mindent, amit a szakmai fejlődésedért teszel nap mint nap.