A magyarországi munkaerőhiány több szektorban is égető problémát jelent, azonban a legtöbb ember az informatikai piacról hiányzik. Egyre több állás vár betöltésre ebben a pozícióban, azonban a képzett szakemberek száma nem nő, sőt egyre csökken.
Óriási a hiány
A tavalyi évben 22 ezerre becsülték a betöltetlen informatikai állásokat, azóta ez a szám valószínűleg csak növekedett, míg idén a különböző informatikai szakokra alig ötezer diák jelentkezett. Közülük is vélhetően, az eddigi tapasztalatok alapján 50 százalékuk lemorzsolódik az évek során. Pedig lenne ami motiválja a fiatalokat, hiszen a bérekben 8-10 százalékos emelkedés figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy már a junior pozíciókban is bruttó 410 ezer forintos kezdő bért kaphatnak. Természetesen, ahogy egyre magasabb pozícióba kerülnek, úgy a fizetésük is jelentősen nő, akár 600-900 ezer forintra, vezetőként pedig már havi 1,1 millió forintot is megkereshetnek.
Mi a probléma?
Míg Délkelet-Ázsiában a felvételizők 80 százaléka választja első helyen az informatikát, addig nálunk ez a szám 6-8 százalék. Felvetődik a kérdés, hogy miért ilyen alacsony ez a szám itthon. A diákok érdeklődésének hiánya mellett, a jelenlegi iskolarendszer is hibákkal küzd. Amellett, hogy az egyetemek eszközhiánnyal küzdenek, a három és féléves képzés során a tananyag is hamar elavul. Szakértők szerint ebben a szakmában a legfontosabb, hogy a hallgatók naprakész tudással rendelkezzenek, hiszen a piaci elvárások gyorsabban változnak, mint más szektorokban. A cégek érdeke viszont az lenne, ha minél több informatikus kerülne a munkaerőpiacra, ezért vannak olyanok, akik saját képzésbe kezdtek. A Magyar Telekom önkéntesei „Legyél te is informatikus!” program keretén belül járja az iskolákat, hogy népszerűsítse a szakmában rejlő lehetőségeket.
Alternatív képzési lehetőségek
Ha valakinek nincs ideje elvégezni egy egyetemi képzést, esetleg szeretne kevésbé konvencionális keretek között informatikai tudásra szert tenni, akkor több lehetőség közül is választhat. A Green Fox Academy és a Codecool magáncégek foglalkoznak jelenleg itthon programozóképzéssel. Előbbi 4 hónapos képzést nyújt 1,3 millió forintért, míg utóbbi 18 hónapos kurzust, 1,38 millió forintért amiből az utolsó 6 hónap szakmai gyakorlat. Igaz, a két cég üzleti modellje eltérő, azonban céljuk ugyanaz. Naprakész és használható tudást nyújtanak, amivel piacképes szakemberek léphetnek a munkaerőpiacra. Az eddigi évfolyamok között volt lemorzsolódás, azonban a Green Fox Academy diákjainak 80 százaléka már a képzés befejezése előtt kapott állásajánlatot. A két képzés lényege, hogy kiszakadva a hagyományos oktatási formából, olyan körülmények között tanuljanak a diákok, ahogy egy cégnél is dolgozni fognak. Csoportosan és egyénileg is oldanak meg feladatokat, míg a mentorok nemcsak technikai tudást adnak át nekik, hanem olyan képességeket is, amelyekre szükségük lesz a későbbiekben. Ilyen például az hogyan adjanak visszajelzést munkatársaiknak, illetve hogyan kezeljék az őket ért kritikákat. A diákok visszajelzése és a változó piaci igények formálják a tananyagot is, hogy minél inkább piacképes tudással rendelkezzenek a végzett hallgatók.
