Külföldön egyre elterjedtebbnek számít, hogy a cégek rugalmas munkaidőben foglalkoztatják a munkavállalóikat, hiszen több kutatás is kimutatta, hogy egyre fontosabbá válik az emberek számára a szabadidő. Ráadásul a 4 vagy 6 órában foglalkoztatottak esetében előfordul, hogy hatékonyabban dolgoznak, valamint a Y generáció megváltozott igényeihez is jobban illik az atipikus munkarend.
Azért dolgozunk, hogy éljünk
A munkaórák redukálása a cégek számára költségcsökkentést, míg a munkavállalóknak nagyobb rugalmasságot jelent. A szabadidő fontossága felértékelődött az utóbbi években, olyannyira, hogy érte a nagyobb fizetésről is hajlandóak lemondani az emberek. A fiatalok szívesebben vállalnak munkát olyan cégnél, ahol lehetőség van a csúsztatott munkakezdésre, illetve a túlórák beváltására plusz szabadnap érdekében. Azonban az ilyen vállalatok száma még elenyészőnek számít jelenleg Magyarországon, leginkább a startupok és a nagy multinacionális vállaltok alkalmazzák. Nálunk eddig csak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása területén történtek előrelépések.
ÉRDEKES: A munka-magánélet egyensúlyvesztés következményei
Nemcsak a megváltozott munkaerői igények, hanem a technika rohamos fejlődése is a részmunkaidőben, távmunkában való foglalkoztatást és a munkaerő kölcsönzés egyre nagyobb népszerűségét segíti elő. A munkáltatók is felismerték az igényeket, ezért Amerikában 2020-ig tervezik a rugalmas foglalkoztatás bővítését a piacon. Magyarországon a KSH 2015-ös adatai szerint 5,7 százalékos volt a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, amivel jócskán le vagyunk maradva az uniós átlagtól.
Új munkarendre van szükség
A hatékonyság fokozása legfontosabba minden vállalat számára, míg a dolgozók a rugalmasságukkal tudják növelni értéküket a piacon. A magyar munkaerőpiacon is egyre inkább megfigyelhető, hogy a szabadidő fontosabbá válik az emberek számára, noha nagyobb számban még csak a kisgyermekes szülők és a szellemi foglalkozásúak szeretnének otthonról végezhető munkát vállalni. Várhatóan ez a jövőben növekvő tendenciát fog mutatni és egyre több munkavállaló választja majd szívesebben a csökkentett idejű foglalkoztatást – derült ki a Dr. Csoba Judit, a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológia Intézetének igazgatójának és a Work Force Kft.-nek közös szakmai áttekintéséből.
Jelenleg a munkaerőpiac legnagyobb problémája a munkaerőhiány és nem a rugalmas foglalkoztatás hiánya, de a két problémát nem lehet teljesen elválasztani egymástól. Ugyanis a megfelelő munkaerő megtalálásában és a fluktuáció csökkentésében szükség van arra, hogy igazodjanak a cégek a megváltozott munkaerő-piaci igényekhez.
