Megvizsgálták az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development – Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országokat aszerint, hogy mennyi a munkáért kapott juttatás minősége, milyen a munkahely biztonsága és a munkakörnyezet minősége.
E szerint a három szempont szerint úgy találták, hogy többek között Észtországban, Lengyelországban és Magyarországon a legrosszabb dolgozni.
A bevételek minősége azt vizsgálja, hogy hogyan járul hozzá a foglalkoztatás az anyagi életkörülményekhez, hogyan osztják el a keresetet a munkaerőpiacon. A második szempont, a munkaerő-piaci biztonságnál kérdéses, hogy milyen kockázattal jár az, ha egy dolgozó elveszti az állását és munkanélkülivé válik, milyen gazdasági következményekkel jár számára az elbocsátás. Mivel egy munka nem csak a pénzről szól, ezért jön szóba a harmadik tényező, a munkakörnyezet minősége. Mekkora nyomást kell elviselni az adott munkakörben? Milyen a munkaidő-beosztás, vannak-e képzési lehetőségek, milyen a munka-magánélet egyensúlya?
Hol jó dolgozni?
A kutatásban megvizsgált 45 ország közül Ausztráliában, Ausztriában, Dániában, Finnországban, Németországban, Luxemburgban, Norvégiában és Svájcban a legjobb dolgozni. Ezek az országok viszonylag jól teljesítenek legalább két tényezőben a három faktor közül.
Ellenben a legrosszabb helyzet Észtország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország és Törökország esetén.
ÉRDEKES: Az elmúlt évek legjobb munkahelyei
Nagy a különbség a dolgozók között
Az adatok alapján nagy különbségek fedezhetőek fel a dolgozók különböző csoportjai között. A fiatal és szakképzetlen munkaerőnek az alacsony kereseti lehetőséggel, magas munkaerő-piaci bizonytalansággal és a magas munkahelyi stresszel kell megbirkóznia.
A nőknek lényegesen alacsonyabb a foglalkoztatási rátájuk, mint a férfiaknak, valamint jelentős mértékű bérkülönbséggel kell szembenézniük.
A munka minősége is változott
Az adatok azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben megváltozott a munka minősége is. A válság nem csak az elérhető munkahelyek számát csökkentette, hanem azok minőségére is hatással volt. A kereseti lehetőség az OECD tagállamok kétharmadánál csökkent – különösen Görögországban és az Egyesült Királyságban. A munkaerő-piaci biztonság is romlott a legtöbb OECD országban, különösen Spanyolországban és Görögországban. A munkakörülmény eltérően változott az országokban. Míg néhány ország a munkakörülmények romlását tapasztalta meg a válság hatására, addig mások annak javulását tapasztalták.
Az OECD főtitkára Angel Gurria nyilatkozta, hogy a munkahelyek minősége nem csupán a dolgozó jóléte miatt fontos, hanem hatással van a vállalat teljes termelékenységére is.
