Tanácsra lenne szükséged, hogy hogyan készülj a szülési szabadság után a munka világára és hogyan keress állást kisgyermekkel?
A témában Fazekas Katalint, a Cvonline.hu Senior HR-tanácsadóját, pszichológust kérdeztük, aki egyszemélyben anya is.
Készültél-e tudatosan a szülési szabadság során a munka világába való visszatérésre? Ha igen, akkor hogyan?
Annak a híve vagyok, hogy amit csinálunk, azt 100%-os szinten tegyük, ezért amikor otthon voltam a gyermekemmel ő volt a fókuszban számomra, azonban alapvető célom volt, hogy teljesen ne szakadjak el a munkaerőpiactól. Nem az első hat hónap során, hanem a későbbiekben, de igyekeztem nem lemaradni a szakmai dolgokban sem. Sokat olvastam és igyekeztem a tudásomat frissen tartani, valamint, hogy az üzleti életbe visszakapcsolódjam, az első gyermekem egy éves kora után táborszervezőként dolgoztam 1,5 évig- rugalmas időbeosztásban, otthonról. A visszatérésem előtt közvetlenül pedig az idegen nyelvi tudásomat frissítettem fel. Azonban a legnagyobb kérdés mindig az, hogy mikor tegyem a gyermekemet a közösségbe, annak érdekében, hogy munkába állhassak?
Mennyi az ideális idő, amit otthon kell töltenünk a gyermekünkkel?
Megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatban, de mint pszichológus azt tartom, hogy kiemelt jelentőségű kötődés szempontjából az első időszak. Azonban az elmondható, hogy ezt a kérdést nagyban befolyásolja a gyermek és az anya személyisége, temperamentuma. Ha az anya úgy érzi, hogy már szeretne visszatérni dolgozni és emiatt frusztrált, akkor a baba számára is jobb, ha újra munkába tud állni. Azonban a gyermek 1,5 kora előtt én nem javaslom, mert ekkor még kiemelten fontos, hogy az igényekre, szükségletekre adott megfelelő választ és a személyes figyelmet megkapja a gyermek. Nekem is eltérő volt ez az idő a két gyermekem esetében, az elsőnél három a másodiknál két év után kezdtem újra dolgozni. A visszatérés időpontjának megállapításakor az anyának saját- és gyermeke szükségleteit kell figyelembe vennie.
ÉRDEKES: Sikeres emberek és történeteik – Gerendai Károly
Ha az állásinterjú során azzal a kérdéssel találkozunk, hogy tervez-e gyermeket a jövőben, akkor azt hogyan kezeljük?
Van, aki erre úgy reagál, hogy nem szeretne erre válaszolni, mert személyiségi jogokat sért, azonban ezt nem szoktam tanácsolni, mert nem biztos, hogy pozitív lesz az interjú kimenetele. Én azt szoktam javasolni, hogy kitérő választ adjunk, vagy szögezzük le, hogy most biztosan nem szeretnénk gyermeket, mert a karrierünkre szeretnénk koncentrálni. Azt kell az interjún kidomborítani, hogy most a munka világában szeretnénk kiteljesedni.
Téged személyesen ért-e bármi megkülönböztetés a munka világában azóta, amióta családanya lettél?
A mostani munkahelyem nagyon humánus ebből a szempontból, persze a pozitív megkülönböztetés sem jó, de inkább azt érzem, hogy nagyon támogató a közeg. Ezzel a hozzáállással az édesanyákat biztos, hogy egy munkahelyen lehet tartani. Fontos, hogy támogassák a kisgyermekes munkavállalókat azzal, hogy home office lehetőséget biztosítsanak vagy azzal, hogy elmehetnek különböző családi eseményekre. Ez a fajta rugalmasság biztos, hogy megtérül a munkáltatónak, hiszen ezt úgy élik meg a dolgozók, hogy még többet szeretnének visszaadni a cégnek.
Amikor te kerestél munkát feltüntetted az önéletrajzodban, hogy van két gyermeked, neked fontos volt, hogy ezt tudja a munkáltató rólad. Azt tanácsolod, hogy ezt beleírják a munkavállalók?
Ez kétesélyes, mert van olyan HR-es, aki azt tanácsolja, hogy ne írják bele, hogy ne érje őket hátrányos megkülönböztetés, de én azért javaslom, hogy írják bele, mert sokszor ez akár előnyt is jelenthet. Én beszéltem már olyan cégvezetővel, aki azt mondta, hogy aki három gyermeket nevel, annak biztos jó szervező és prioritásállítási képessége van és ez számára fontos és pozitív üzenettel bírt. Ezt nem érdemes titkolni, mert szerintem az anyának érdeke, hogy olyan helyre menjen dolgozni, ahol elfogadják, hogy vannak gyermekei. Nekem személy szerint a lényem fontos része, hogy anya vagyok, aminek szerintem sok előnye van munkáltatói szempontból is, hiszen rengeteg dologban tud fejlődni az ember. Úgy gondolom, hogyha ezt egy cég nem tudja megérteni, akkor nem ott van a helyem.
Mit tanácsolnál azok számára, akik kisgyermekes anyaként keresnek munkát?
A közhangulatban az van benne, hogy nagyon nehéz családanyaként elhelyezkedni, azonban én ezt annyira nem tapasztaltam. Fontos a hozzáállás, hogy ne úgy álljunk neki a keresésnek, úgysem fog sikerülni, akkor sem, ha másoktól negatív példákat hallunk. Vannak olyan pozíciók, amelyekben amúgy is nehéz állást találni, de nyilván múlik azon is, éppen hogy érezzük magunkat lelkileg. Azt tudom tanácsolni, hogy adjunk maguknak elegendő időt, ne legyenek irreális elvárásunk, készüljünk fel lelkileg, hogy a megfelelő munkahely megtalálása akár 3-6 hónapba is beletelhet. Emellett mindig felkészülve érkezzünk az állásinterjúra, ami ne a családról és a gyerekről szóljon, hanem azon képességeink kidomborításáról, alátámasztásáról, amelyek az adott pozícióhoz kellenek. Azt viszont mindenképpen javaslom, hogy ne akkor álljunk neki a munkakeresésnek, amikor éppen a beszoktatás ideje van a gyermekünkkel, mert akkor bármikor szükség lehet ránk, ne rövidítsük le ezt az időszakot a munka kedvéért.
Ha egy Anya biztonságban érzi gyermekét, ahol jól érzi magát, tud a munkakeresésre és később majd a munkára fókuszálni. A bizalmat adó munkáltató pedig elkötelezett, lojális, bizonyítani akaró munkaerőt nyer cserébe.
