A vezetői álláskeresés önmagában sem könnyű, de amikor a munkaszerződést is aláírják a felek, akkor kezdődik az igazi megmérettetés.
Az újonnan érkező vezető legnehezebb feladata a leendő beosztottjai bizalmának megszerzése. A tárgyi tudása, az eddigi eredményei hiába meggyőzőek, a bizalmat ez önmagában nem biztosítja.
Az új vezetőben a beosztottjai mindenképpen kockázatot látnak. Új módszerek, új látásmód érkezik vele, ami biztosan változást hoz. Mit tehetnek ilyenkor a felek?
A munkavállalóknak érdemes bizakodva tekinteni a jövőbe: az új vezető azért érkezett, mert az a tárgyi tudás, az a vezetői módszertan eddig a cégben nem volt jelen ilyen formában. Azaz, a cég, a szervezeti tudás gazdagodott. A bizalmatlanság érthető, elnyomni nem is szabad, de az új vezetőnek nyújtott segítség pozitív változásokat eredményez.
„Eddig nem így volt”
Talán ezt szereti a legkevésbé egy újonnan érkező vezető… Hogy a régi szokásokat nem ismeri, mégis arra hivatkoznak nála, ha ellen akarnak állni neki. Ezt tudatosan kerülni kell. Ha az új vezető új ötlete valamiért nem működőképes a cégen belül, akkor azt tényekkel alátámasztva kell elmondani neki.
„az előző helyemen”
A munkavállalók viszont ezt nem szeretik hallani. Hiszen az új vezető már nincs ott, azon a helyen hiába tett dolgokat valahogyan, mégiscsak elválást eredményezett. Tehát, a módszer lehet, hogy jó, de mégis azt érzik, nem vált be, így egy ilyenre hivatkozással a hitelességét veszélyezteti az új vezető.
A nagy elbeszélgetések
Sok vezető próbálkozik azzal, hogy az új beosztottjaival egyesével leül beszélgetni. Kínos, feszengő beszélgetések lesznek ezek, mert a munkavállaló egyfajta felmérésnek érzi, az új vezető pedig zavarban van, hiszen nem ismeri a házon belüli viszonyokat. Nem tudja még, ki a véleményvezér, kinek mennyire összetett a munkája. Munkavállalóként érdemes ilyen beszélgetésen a munka részleteire koncentrálni, problémákat és erősségeket is említve. A problémák az új vezető számára megoldandó feladatot jelentenek, az erősségek pedig támaszt nyújtanak számára.
Haladóbb szemléletű vezetők módszere, hogy egyesével beülnek a csapat minden tagja mellé pár órára akár, hogy a munkafolyamataikat megismerjék. Eközben a kollégát is megismerik, mindenféle kínos, szorongó beszélgetés nélkül. Ez a módszer több időt vesz igénybe, de mindenképpen gördülékenyebb.
Új szokások
Az új szokásokat akkor érdemes bevezetni, ha a régieket jobbítani, tökéletesíteni tudja. A munkavállalók eddig szerzett „jogainak” csorbítása mindig ellenállást, konfliktust szül, és az új vezető sikertelenségének sokszor ez az oka. Fontos, hogy az új szokások a munka hatékonyságát segítsék: egy újabb adminisztrációs feladat, egy újabb szabály, ami akadályozza a napi működést nem segíti a közös munkát.
ÉRDEKES: 5 mondat, amit soha nem fogsz hallani a főnöködtől
Közös gondolkodás
Új vezetőnek lehetnek olyan kezdeményezései, amiben kifejezetten az újdonság erejét használja ki. Sikeres volt az a vezető, aki anonim ötletládát vezetett be: bárkinek, bármilyen ötlete volt, ami a munkát jobbá tehette volna, ilyen módon is jelezhette. Jól működhet, ha a csapatot egy pár órára „kiveszi” a munkából, vagy akár munkaidőn túl, kötetlen program keretei között tartanak ötletbörzét. De ezt is csak akkor szabad, ha a kollégák is nyitottak rá. Nincs rosszabb, mint egy kényszerből elfogadott közös sörözés: „jól van, megyünk, mert az új főnöknek nemet mondani nem praktikus”! Ilyen érzéseket kiváltva az új vezető sikeressége egyáltalán nem garantált.