Ahhoz, hogy jól meg tudj írni egy önéletrajzot, hogy jól szerepelj egy állásinterjún, akár telefonos, akár személyes, bizony nem csak egy, hanem számos kommunikációs készségre lesz szükséged. Ezzel sokszorosára növeled az esélyeidet az álláskeresésed során.
Onnantól kezdve, hogy önéletrajzot írsz, egészen odáig, hogy állásinterjún veszel részt, végig kommunikálsz valamilyen módon. Fontos, hogy olyan utat kell választanod, amellyel sikerül lényegében eladnod magad az adott munkáltató HR-esének. Ebben az esetben 4 kifejezetten fontos kommunikációról szükséges szót ejtenünk. Lássuk, melyek azok!
- Írásbeli kommunikációs készség
Ahhoz, hogy elindulj az álláskeresés rögös útján, és megtedd az első lépést a célod elérése felé, ahhoz fontos, hogy nagyon jó íráskészséged legyen. Önéletrajz, motivációs levél, ezekhez mind-mind az kell, hogy írásban meg tudd fogalmazni úgy a gondolataid, hogy azok érthetőek legyenek a másik fél számára is.
Egy igazán jó motivációs levél attól lesz tényleg igazán jó, hogy gördülékeny, folyamatos, lényegre törő, informatív, és könnyen érthető. Mindenképp természetesnek hat, egyáltalán nem erőltetett, hiszen az olyan benyomást kelt, mintha csak erőszakosan meg akarnánk győzni a másikat arról, hogy igenis mi kellünk neki. Persze pont erről szeretnénk meggyőzni, de nem mindegy a módja. Tudnunk kell eladni magunkat, ezért is fontos az írásbeli kommunikáció, mivel, ha ebben nem vagyunk jók, már el sem jutunk a következő lépcsőfokig. Oda kell figyelni a megszólításra, lezárásra, hangvételre, szóhasználatra és tagolásra is. Ehhez pedig valóban jó írásbeli kommunikációs készségeinknek kell lennie.
Elbizonytalanodtál, és félsz, hogy nem lesz jó az önéletrajzod? Alábbi cikkünk ebben segít!
- Telefonon keresztüli szóbeli kommunikációs készség
Az esetek döntő többségében egy személyes állásinterjút megelőz egy telefonos interjú is. Ez nem feltétlen tart sokáig, előfordul az is, hogy mindössze egy gyors pozíció ismertetés és időpont egyeztetést fog magába foglalni, mégis hamar elbukhatunk rajta.
Mivel mostanában egyre többet „pötyögünk” a telefonunkon, számítógépünkön, így a telefonhívásos kommunikáció mennyisége is lecsökkent, ezért még nehezebb dolgunk van egy telefonos interjú során. Azonban már az, ahogy felvesszük a mobilt, sok mindent elmondhat rólunk. Mennyire lesz agresszív vagy éppen félénk a hangunk, esetleg bemutatkozunk-e mikor felvesszük a telefont. Mivel itt kizárólag a hangunkra tud támaszkodni „ítélkezéskor” az interjúztató, csak a hangsúlyunkat hallja, így erre kifejezetten oda kell figyelni. Artikuláljunk, tagoljuk megfelelően a mondatainkat, hangsúlyozzunk, és semmiképp se hadarjunk. Igyekezzünk kerülni a sok „ö” betű használatát, hiszen az csak megakasztja a beszédünket. Azt mutatja, hogy nem vagyunk eléggé összeszedettek. Itt, ha nem is bukjuk el a személyes interjút, de már kialakíthatunk magunkról egy pozitív, vagy akár negatív képet is a HR-es szemében.
- Hallgatási készség
Bizony a hallgatás is egyfajta kommunikációs készség, hiszen attól függetlenül, hogy épp nem mi beszélünk, a másik meghallgatása ugyanúgy része a kommunikációnknak. Ha valakit nem csak úgy hallgatunk, hogy csöndben maradunk, és hagyjuk, hogy beszéljen, hanem valóban oda is figyelünk rá, azt ő is díjazni fogja. Értékesnek fogja érezni magát, és olyan társaságként, emberként tekint ránk, aki nem csak magával foglalkozik, hanem valóban érdeklődik mások iránt. Hogyan lehet ezt elérni?
Ne vágjunk közbe, hagyjuk, hogy végig mondja, amit szeretne, de szemkontaktussal, bólogatással a tudtára hozhatjuk, hogy figyelünk. Persze ne vigyük túlzásba, mert míg az erős, és túlzott szemkontaktus akár rémisztő is lehet, addig a sok bólogatás egy idő után pedig idegesítővé válhat. Kérdezzünk vissza érdemi kérdéseket, amikkel tovább lendíthetjük a beszélgetést, és mutatjuk, hogy valóban érdeklődünk afelől, amiről épp szó van. Amennyiben személyesen beszélgetünk, úgy nem csak a mi testbeszédünk (szemkontaktus, bólogatás) a fontos, hanem a másiké is. Figyeljünk oda rá, hiszen a jelekből levehetjük, ha épp szorong, feszeng a másik, vagy pont, hogy esetleg nyitott és élvezi a társalgást.
- Szóbeli kommunikációs készség
Elérkeztünk az utolsó fázishoz, a normál szóbeli kommunikációhoz. Hasonlóan a telefonoshoz, itt is fontos a folytonosság, a hangsúly, artikulálás, azonban itt megjelenik mellette a nem verbális kommunikáció is, a testbeszéd. Érdemes nyitottságot sugallnunk, de nem túl nagy lazaságot, tudnunk kell reagálni a spontán helyzetekre is. Ez az írásbeli kommunikációhoz képest már jóval nehezebb, hiszen míg az előbbinél van lehetőségünk átgondolni mindent, addig itt azonnal „megkapja az üzenetet” a beszélgetőpartnerünk, és nagy valószínűséggel rögtön kapunk is valamilyen visszacsatolást.
Összességében tehát ez a 4 olyan kommunikációs készség van, amelyekről mindenképp érdemes beszélni, hiszen ezek azon alappillérek, amelyek megingásával, vagy lerombolásával szinte biztos, hogy nem találjuk meg álmaink állását.
Keresed, de egyelőre még nem találtad meg álmaid állását? Nézz szét legfrissebb állásajánlataink között, vagy használd keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb ajánlatokról!
