Office-ismeret? Nyelvtudás? B kategóriás jogosítvány?
Gyakran ezekre is szükség lehet, ha meg akarsz kapni egy állást – nem feltétlen elég, ha valamilyen szakirányú végzettséged, “papírod” van. Az előbb említettek valahol csak plusz előnynek számítanak, valahol pedig teljesen alapelvárások, és esély sincs ezek nélkül megszerezni a munkát.
Milyen képesség mennyire elvárt? Melyek azok, amik magasan a többi munkavállaló fölé tudnak helyezni? És mi az, ami még csupán említésre sem méltó?
Internethasználat
Először is, a legegyszerűbb a legutóbb feltett kérdésre választ adni. Nagyjából két évtizede lehetett, hogy egyedi, és egészen ritka képesség volt, ha valaki értett az internetkezeléshez. Nyilván az internetnek ma is vannak olyan ágazatai és felületei, amiket ki kell tanulni, és tágabb szaktudást igényelnek (hirdetéskezelés, statisztikai elemző oldalak, adatbázisok stb.), de a munkaerőpiacon rohamosan nő azon dolgozók száma, akik már vagy születésüktől fogva, vagy gyermek/kamaszkoruk óta készség szinten használják az internetet adatgyűjtésre, forráskeresésre, rendelések leadására, internetes fizetésre, kommunikációra, és számos más dologra. Mióta az internet széles körben elérhetővé vált mindenki számára (kb. ezredforduló), az idősebb generációknak is volt már elég ideje hozzászokni, alkalmazkodni ezekhez.
Épp ezért, mivel a lakosság szinte egészét érinti, minden tanulmányi területtől, iskolázottságtól, lakhelytől független, nem számít akkora durranásnak az internhasználat, mint régen.
Számítógépes alapok
A Microsoft Office programok esetében egyáltalán nem mindegy, milyen szintű tudásról van szó. A pályakezdők, és az Y generáció tagjai már nagy valószínűséggel iskolai képzésük alatt is tanultak Word, Excel, és PowerPoint használatot, és nem okoz nekik gondot egy szöveg megformázása, egy Excel táblázat készítése alapműveletekkel és egyszerűbb függvényekkel, vagy egy rövid prezentáció összerakása. Általában ezeket szokás “alapszintű” ismeretként feltüntetni, hiszen vagy iskolában tanulta valaki, vagy egy minimális érdeklődéssel, egy-két próbálkozás után már rájött a használatukra.
Mivel egy minimális adminisztrációs vonal már elég sok munkaterületre begyűrűzött, ezért az internethasználathoz hasonlóan mára már ez sem számít olyan különösebben kiemelkedőnek – főleg, hogy
a komolyabb kvalifikációt igénylő pozíciók pedig épphogy többet várnak el.
Itt jön képbe az Office programok “felhasználói szintű” vagy “haladó” ismerete. A megnevezések azt tükrözik, hogy az illető valamennyire mélyebben és magabiztosabban ért a Microsoft Office programokhoz, vagy van komolyabb korábbi tapasztalata velük.
Például nem mindegy, hogy a Word használat alatt azt érjük, tudunk-e egy professzionálisan tördelt és megformált kiadványt megszerkeszteni, vagy tudunk-e félkövérre tenni egy sort.
Az Excelben rengeteg lehetőség rejlik – egy rendkívül sokrétű program, rengeteg dologra lehet használni. Épp emiatt, ha néhány alapműveletnél és egy-két függvénynél többet tudunk kihozni az Excelből, akkor érdemes kiemelni az önéletrajzunkban vagy az állásinterjún, hogy konkrétan mire is terjed ki tudásunk, vagy mivel van már tapasztalatunk: például függvények alkalmazása, makrók használata, F-keres függvény, Pivot-tábla készítése, stb.
Magát az Office-t is érdemes precízebb, profibb módon megnevezni egy CV-ben vagy interjú során
– sokan ismerik ezt a programcsaládot, ahogy azt is, milyen szoftvereket értünk alatta, így bárki tudja emlegetni a Word-öt vagy az Excel-t. Ha csak odavágjuk az “Office ismeret” kifejezést, nem fog látszani, hogy tényleg értünk hozzá, vagy hogy mire irányul tudásunk.
Nevezzük meg, melyik Office verzióban (Home, Professional, Business), milyen kiadásban (2003, 2007, 2010, stb.), és hogy pontosan melyik programban milyen szinten állunk. Érdemes nem elfeledni, hogy az említett kettő-három terméken kívül sok más is található az Office programcsaládban (Outlook, Access, Publisher, stb.) – ha említést teszünk, hogy ezekhez is konyítunk, akkor megerősíthetjük, hogy az Office-ra nem csupán úgy gondolunk, mint általános vagy középiskolás tananyagra.
Az Office-on túl
Grafika
Igaz közel sem alapelvárás (főleg nem akkora, mint az Office), de egyre több munkáltató örül, ha megtudja, hogy a nála dolgozó/dolgozni akaró konyít egy minimális szinten a képszerkesztéshez – azon belül is az egyik legprofibb és legnépszerűbb programhoz. Ez a Photoshop. Az alapjaiba véve grafikai munkákra, design tervezésre használt program belépőszintű használata egyre népszerűbb lesz egyes munkakörökben – természetesen egy teljes arculattervezés esetében hozzáértő, szakképzett grafikust érdemesebb megbízni, viszont apróbb feladatok ellátásánál – például céglogó ráhelyezése egy képre – nagyon nagy előny és könnyítés lehet, ha a csapatból konyít egy alkalmazott a Photoshop-hoz, ahelyett, hogy külön grafikust keressenek erre.
Kommunikáció
Ami szintén számítógép használattal kapcsolatos, és elengedhetetlen azokhoz a munkakörökhöz, amik vagy tartalmaznak irodai munkavégzést, vagy pedig van adminisztratív részük, az a kommunikációs programok használata: e-mail platform, mint például a gmail, vagy céges hálózat esetén az Outlook program, vagy valamilyen messenger alkalmazás, mint a Skype.
Ahogy az első bekezdésben az internethasználatnál is szóba került, a mai munkavállalók vagy még gyermek/kamaszkorukban szoktak bele ezeknek a kezelésébe, vagy utána tanulták meg, de a lényeg, hogy általánosságban elmondható, hogy egy korosztály vagy embercsoport számára sem teljesen idegen egy levelezőrendszer vagy egy chat kezelése, így ez sem külön kiemelendő képesség egy önéletrajzban vagy interjún, viszont teljesen elvárt, hogy ezeket rutinszerűen használni tudjuk.
Prezentáció
A Microsoft féle PowerPoint-ot kezdi lesöpörni egy másik prezentációkészítő platform, a Prezi. A modernebb vagy fiatalosabb vállalatoknál már jobban kedvelik, ha az alkalmazott nem PowerPoint-ban készít előadást, ami az online felületű Prezi mellett kicsit már régimódi hatást kelt. A Prezi (ami egyébként egy magyar vállalkozás) néhány éve tört be igazán a piacra, használata futótűzként terjedt el a középiskolákban, egyetemeken, céges bemutatókon, és gyakorlatilag minden rendezvényen, eseményen. Ez mutatja azt is, hogy
nem elég a meglévő tudással megelégedni – követni kell, milyen új programok és lehetőségek jönnek létre, mert lehet, néhány évvel később már mindenhol elvárják, hogy otthonosan mozogjuk körülöttük.
Webes alapok
Mint ahogy a Photoshop a grafikusoknak való, úgy a programozás a programozóknak. Nyilván a webes programozási nyelvek (HTML, PHP, CSS) egy olyasvalakinek, aki nem ért a programozáshoz, nem jelentenek többet, mint rendszertelen betűk és írásjelek. Aki viszont már benézett kicsit egy-két weboldal motorházteteje alá, tudhatja, hogy vannak kevésbé rémisztő dolgok is – például a félkövérnek szánt szöveget elég csak egy <b> és egy </b> közé tenni. Ha tudunk HTML-ben képet elhelyezni, linket beszúrni, akkor már érdemes egy belépőszintű vagy alapszintű HTML hozzáértést (vagy legalább érdeklődést) feltüntetni, hiszen hasonlóan a Photoshop-hoz, ez is bárhol jól jöhet, vagy legalább plusz pontot adhat.
Nyelvtudás
A számítógépes és informatikai készségek mellett a másik legfontosabb, nem feltétlen szakmai irányú képesség a munkavállaláshoz a nyelvtudás. Szinte minden munkahelyen lehet olyan szituáció, hogy valamilyen idegen nyelvű szöveget kell megérteni, esetleg írni, más nyelven kell akár egy-két szót váltani, akár tárgyalni. A nemzetközi cégeknél pedig napi szintű rutinnak kell lennie a különböző nyelveken történő kommunikációnak.
Ha erről szeretnénk beszélni állásinterjún vagy írni CV-ben / motivációs levélben, a
legfontosabb rögtön az elején tisztázni, hogy pontosan milyen nyelvből milyen szinten állunk.
Ha van nyelvvizsgánk, akkor a szint értelemszerűen a nyelvvizsga fokozata legyen. Ha valamilyen szakmai nyelvvizsgát tettünk, akkor azt is hozzá kell tenni, milyen szakmait. Továbbá, az sem elhanyagolható információ, melyik évben szereztük meg a nyelvvizsga-bizonyítványt. Ha néhány évnél régebbi, tegyük hozzá, hogy ettől még aktív, társalgási szintű vagy tárgyalóképes a nyelvismeretünk (feltéve, ha tényleg az).
Arra az esetre is lehet példa, hogy valakinek nincs papírja róla, de ennek ellenére tényleg nagyon jól tud valamilyen nyelven. A nyelvvizsga van, hogy csak formaiság és biztosíték – a legtöbb munkáltató nem kéri el, inkább élesben teszteli a nyelvtudást. De ahhoz, hogy eljussunk a bizonyításig, valahogy ki kell fejezni, hogy beszélünk az adott nyelven. Nem muszáj szó szerint kimondani sehol sem, hogy van vagy nincs nyelvvizsga: nyugodtan lehet használni szintet jelölő szavakat, mint például “középhaladó német“, “komoly orosz nyelvismeret”, vagy mint az előző bekezdésben említett “társalgási szintű angol”, “tárgyalóképes francia”, stb.
Ha van élesben szerzett tapasztalatunk idegen nyelvekkel, azt szintén nem érdemes titokban tartani. Legyen szó akár arról, hogy korábbi munkánk során napi szinten használtuk, vagy még akár még jobb, ha külföldön töltött idő alatt – ösztöndíj, önkéntesség, külföldi munka – nyílt lehetőségünk bizonyítani.
A felsőfokú képzettséget igénylő munkákhoz most már alapfeltétel az aktív angol nyelvtudás,
emellett pedig a német és francia is sokat jelenthet. Egyre több esetben várják el azt is, hogy két idegen nyelvet beszéljünk – tekintve, hogy egy alapszakos diploma megszerzéséhez most már két nyelvvizsga kell, ez érthető.
Az angol mellett más európai nyelvismereteinket is gyakran tudjuk hasznosítani a munkaerőpiacon – jól jöhet mondjuk a francia, spanyol, holland, svéd, és az olasz is. Ritka, hogy valaki keleti nyelvet sajátítson el, de épp emiatt lesz egyes helyeken különösen értékes munkaerő az oroszul vagy kínaiul beszélő dolgozó.
A papírokon és a már megszerzett tudáson kívül az is lényeges, hogy jelenleg tanulunk-e valamilyen nyelvet. Még ha nem is állunk egyelőre olyan szinten, hogy folyékonyan beszéljünk az adott nyelven, nem lehet rossz említést tenni arról, hogy jelenleg is képességeink fejlesztésén dolgozunk.
Jogosítvány
Igaz, jelentősen kevesebb esetben alapelvárás mint mondjuk a nyelvvizsga vagy a számítógépes ismeretek, de nagyon sok különböző területen kérhetnek vezetői engedélyt úgy is, hogy magához a munkához nem feltétlen kapcsolódik szorosan a vezetés vagy az utazás (nem kell dolgokat szállítani, nem kell naponta több helyszínen megfordulni).
Ez általában több telephelyes cégek, város szélén lévő munkahely esetén szokott előfordulni, vagy olyan munkahelyeken, ahol tárgyalásokra kell járni.
Vezetői pozíciókhoz viszont már tényleg elengedhetetlen a jogosítvány megléte.
Egy mérnöknek, egy PR-osnak, egy könyvelőnek ugyanúgy előfordulhat, hogy helyszínre kell menniük, és jobban szereti mind a munkahely mind a partner, ha nem tömegközlekedéssel vagy gyalog érkeznek, hanem gépkocsival (akár saját, akár céges).
Ha úgy érzed, megfelelsz ezeknek az elvárásoknak, nézz szét legfrissebb állásajánlataink között, vagy használd keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb ajánlatokról!
