Karriertervezés tudatosan
Az Y és Z generáció tagjai már jóval tudatosabbak elődeiknél, így a karriertervezésben is előre terveznek, gondolkodnak, határozottan megfogalmazzák céljaikat, és ennek megfelelően építik fel már a tanulmányaikat is. A szakirány kiválasztása csak a kezdet, épp úgy, mint a minimum egy nyelv kommunikációképes ismerete, és a felhasználói szintű számítógépes tudás. Az izgalmas rész csak itt kezdődik, a szakmai gyakorlat helyének kiválasztása, vagy a szakdolgozat kutatási területe, témája már specifikusabb, egyénibb és konkrétabb elképzeléseket mutat arról, hogy ki milyen karrierutat szeretne bejárni. Mivel a kis – és középvállalkozások, valamint a multinacionális cégek esetenként igen eltérő munkakörülményeket és fejlődési lehetőségeket kínálnak, érdemes lehet ezt is a mérlegre tenni a megfelelő állás kiválasztásánál.
Magyarországon közel 680 000 vállalkozás működik, ezeknek több mint 90%-át a kkv szektor adja. A tevékenységek összetétele pedig a következőképpen alakul:
- KKV: 80% szolgáltató, 9% építőipar, 7% ipar, 4% mezőgazdaság
- Nagyvállalatok: 67% szolgáltató, 5% építőipar, 25% ipar, 3% mezőgazdaság
Annyi már ezekből a számokból is látszik, hogy a képzettség típusa is meghatározza, melyik szektorban találunk nagyobb eséllyel állást. Árnyalja a képet, ha a foglalkoztatottak arányát is pontosabban látjuk: a kisvállalatok (1-249 fős) az összes foglalkoztatott 72%-ának (ebből 55% az 1-50 főt foglalkoztatók aránya), míg a nagyvállalatok 28%-nak biztosítanak munkát.*
Előnyök és hátrányok
Nézzük meg most tételesen, melyik munkáltatónál milyen lehetőségeink vannak, illetve melyek azok a területek, ahol nehézségekkel számolhatunk:
|
|
Nagyvállalat |
Kis- és középvállalkozás |
|
Munkafolyamatok |
Hosszadalmasabb, bürokratikusabb, kevesebb egyéni felelősséggel járó, sablonos, értelmetlennek tűnő munkafolyamatok |
Egyszerűbb, rövidebb, nagyobb egyéni felelősséggel járó, változatosabb, több szakterületet érintő folyamatok |
|
Fizetés és juttatások |
Versenyképes fizetés, mely teljes egészében bejelentett és gyakoriak a béren kívüli juttatások |
Alacsonyabb, lassabban növekvő bérek |
|
Előrelépési lehetőség |
Könnyebb előrelépés, akár nemzetközi karrier lehetősége, továbbképzések |
Kevésbé jellemző az előrelépési lehetőség, illetve a továbbképzésre fordítható keret, egy fejlődő cégnél béremelkedés és a felelősségi körök szinte minden esetben jelentősen nőhetnek |
|
Munkaidő és túlóra |
Rugalmas munkaidő (törzsidő) és fizetett túlóra, gyakori “időrabló” meetingek |
Fix munkaidő, kevésbé követhető túlóra,de a saját munkaidő szabadabban beosztható |
|
Adminisztráció |
Gyakori a felesleges, a munkát inkább hátráltató adminisztrációs feladat, riportolás |
Kevesebb felesleges adminisztráció, egyéni ötletekre nyitottabbak |
|
Munkakultúra |
Nemzetközi munkakörnyezet, idegen nyelv gyakori használata, betanulási lehetőség és mentor jelenléte, a sablonok szerint meghatározott munkafolyamat ellenben megnehezíti a kreatív, önálló, innovatív munkavégzést |
Azonnali “mélyvíz” és ezzel együtt rálátás a társterületek munkafolyamataira, gyorsabb döntések, nagyobb önállóság, személyesebb munkakapcsolatok |
A fenti táblázat általános áttekintést ad, tendenciákat mutat, és természetesen az egyes cégek működése, hozzáállása ettől eltérhet. Abban azonban segítséget nyújthat, hogy tisztábban lássuk, saját céljaink eléréséhez melyik út lehet kedvezőbb számunkra, mik azok a kondíciók, munkakörülmények, melyek személyiségünkhöz, tudásunkhoz, elképzeléseinkhez közelebb állnak. Ha valaki ódzkodik egy 30-40 fős egyterű irodától, vagy túlszabályozott működéstől, szereti a családias hangulatot és a nagyfokú önállóságot, annak egy kisvállalat kedvezőbb terep lehet, míg ha nem okoz nehézséget az idegen nyelvek használata, és a cél egy akár nemzetközi karrier elérése, vagy egyszerűen csak egy sikeres, nagy márka képviselete akkor érdemes egy nagyvállalathoz pályázni.
A munkaadó és munkavállaló kapcsolata kölcsönösségen alapszik, az együttműködés akkor lesz sikeres, ha mindkét fél megtalálja a saját számításait.
*KSH 2016-os adatai alapján
