Az önkéntes munka története több évszázados múlttal rendelkezik, azonban a mai világban egyre csak nő a jelentősége. De ki számít önkéntesnek, és miért jó annak lenni? Hogyan válhatunk azzá és milyen lehetőségeink vannak? Az alábbi cikkben mindent megtudhatsz, amit az önkéntességről tudnod érdemes!
Először is, nem árt tisztázni magát az önkéntességet, mint fogalmat. Ez nem más, mint az a munkavégzés, ahol a munkavállaló tudatosan mások javára, szabad akaratából, egyéni motiváció alapján végez egy tevékenységet, anyagi ellenszolgáltatás, vagyis fizetség nélkül. Ez egy olyan humán erőforrás, amely társadalmunk fejlődéséhez és a gazdaság erősödéséhez is egyaránt hozzájárul.
Ki lehet önkéntes?
Önkéntes bárki lehet, aki:
- cselekvőképes vagy
- korlátozottan cselekvőképes, vagy
- életévét betöltött, de kiskorúságából fakadóan cselekvőképtelen személy.
A 18 év alattiak, vagy esetleg felettiek, de kizárólag korlátozottan cselekvőképes emberek csak olyan feladatokat kaphatnak, melyek a testi, lelki, illetve korának megfelelő fejlettségi szintjének megfelel. További, korosztály szerinti szabályozás még, hogy a 16-18 év közötti fiatalok maximum napi 4,5 és heti 18 óra önkéntes munkát végezhetnek. 16 év alatt pedig heti maximum 6, tanítási időben 2, tanítási napon kívül pedig maximum 3 óra önkéntes munkát vállalhatnak. Ugyanúgy, mint a nagykorú, azonban korlátozott cselekvőképes személyek, úgy a 16 év alattiak is kizárólag Magyarországon önkénteskedhetnek. Tekintve, hogy ellenszolgáltatás nem jár a munkáért, felmerülhet bennünk, hogy akkor vajon mindent magunknak kell-e finanszíroznunk?
Milyen juttatásokat kaphat egy önkéntes?
Természetesen minden szervezet másképp segíti az önkénteseket. Van ahol ingyen szállást és/vagy ellátást kapnak, azonban ez nem mindenhol ilyen egyértelmű. Érdemes tehát előre megérdeklődni, hogy milyen feltételeket biztosítanának számunkra, illetve nem szabad elfelejteni, hogy az élhető körülmények kifejezés nem mindenhol jelenti ugyanazt. Fontos továbbá, hogy tisztában legyünk azzal, hogy nemcsak, hogy nem kapunk fizetést, általában plusz költségekkel is kell számolni, így előfordulhat, hogy lényegében fizetünk azért, hogy dolgozhassunk.
A törvény szerint a Foglalkoztatást Helyettesítő Támogatás (a továbbiakban csak FHT) megszerzése érdekében végzett önkéntes tevékenységet kizárólag azok a szervezetek igazolhatják, amelyek regisztrálnak a törvény által meghatározott hatósági nyilvántartásban. Ezen regisztrált szervezetek listájának segítségével könnyen tájékozódhatsz és találhatod meg a számodra legmegfelelőbb önkéntes munkát. Szerencsére már törvénybe is foglalták, hogy az ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatások, melyeket az önkénteseknek ad az adott szervezet, lényegében nem tekinthetők jövedelemnek a magánszemélyeknél, ezért nem is adókötelesek.
Az ellenszolgáltatásnak nem minősülő juttatás pedig nem más, mint az, amely a munkavégzéshez szükséges, vagy összefüggésbe hozható vele. Ilyen például a munkaruha, védőfelszerelés, a munkához használt anyag, az útiköltség megtérítése, az önkéntes esetleges halála, egészségkárosodása vagy sérülése végett kötött biztosítás, szállás és étkezés biztosítása, iskolarendszeren kívül történő oktatás költségei, szükség esetén betegségmegelőző szolgáltatások (védőoltás, szűrővizsgálatok), vagy akár a jutalom, amely nem haladhatja meg 1 év alatt a minimálbér havi összegének 20%-át. Itt lényeges kiemelni, hogy ez nem szervezetenként, hanem személyenként értendő. Mivel például egy étkezés biztosítása esetén sincs megszabva a felső összeghatár, ezért előfordulhatnak ellenőrzések, amikor is azt vizsgálják, hogy valóban szükséges-e az adott juttatás, és annak összegének nagysága.
Kell-e írásbeli szerződést kötni?
Önkéntes munka esetén előfordulhat az írásbeli, illetve a szóbeli szerződés egyaránt. Írásbelit lényegében bármikor köthetünk, akkor is, amikor elegendő lenne mindössze a szóbeli, azonban vannak olyan esetek, amikor kell, hogy nyoma legyen a megállapodásnak, tehát írásban is el kell készíteni. Ezen esetek például azok, amikor:
- 10 napnál hosszabb vagy határozatlan időre vállalunk munkát,
- korlátozottan cselekvőképes vagy fiatalkorú esetén pedig, ha legalább 2 napra vállal munkát
- olyan tevékenységkörben foglalkoztatják, mely engedélyköteles
- nem Magyarországon vállal munkát
- korlátozzák bármelyik fél azonnali hatályú felmondásához való jogát
- maga az önkéntes vagy valamely jogszabály kéri a szerződést
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban lévő államokon kívül él
- valamilyen, a feljebb felsorolt juttatások közül bármelyiket is megkapja.
Mit tartalmaz ez a szerződés?
Elsősorban a szerződő felek adatait, majd azt, hogy pontosan milyen munkavégzésben egyeztek meg, erről egy rövid leírást kell adni, illetve azt, hogy ez a munka pontosan hol történik. Szükséges még beleírni, az önkénteskedés időtartamát, a pihenőidőket, a juttatásokat, illetve bármi mást, ami kérdésként felmerül, és tisztázni kell, mint például a felmondással kapcsolatos kritériumokat.
Mi nem minősül önkéntes munkának?
Íme, néhány olyan tevékenység – példának okáért-, amely nem tekinthető effajta munkavégzésnek:
- önkéntes véradás
- ha nem szervezet, hanem közeli hozzátartozó vagy saját maga számára végzi a munkát (pl. segít virágot ültetni a nagymamájának)
- önkéntes tűzoltói munka
- nem önkéntes szervezetnél végzett munka (függetlenül attól, hogy más javára teszi-e vagy sem, ellenszolgáltatás nélkül)
Milyen esetekben szűnhet meg a munkaszerződés?
- felmondással
- lejárt a szerződésbe foglalt idő, vagy el lett végezve a munka
- a szervezet jogutód nélkül megszűnik
- az önkéntes cselekvőképtelenné válik, esetlegesen elhuny
- közös megegyezés alapján
- azon határozat jogerőre emelkedésével, mely szerint az önkéntes foglalkoztatottságát megtiltják
Mik az előnyei és hátrányai?
Természetesen, mint mindennek, az önkéntes munkavállalásnak is vannak előnyei és hátrányai egyaránt.
Előnye például, hogy diákként lehetőségünk nyílik tapasztalatot szerezni úgy, hogy közben akár rászorulókon is segíthetünk, így egyszerre teszünk magunknak is, és másoknak is jót. Ezen kívül általában a munkahelyeken is díjazni szokták, ha valaki ilyesmire adja a fejét, hiszen egy lelkes és segítőkész embert minden munkaadó szívesen foglalkoztat. Azoknak, akik már nyugdíjasok, de még szeretnék kamatoztatni tudásukat, tapasztalataikat és bölcsességüket, valamint „unják” a nyugdíjas szürke hétköznapokat, azoknak kifejezetten jó tud lenni egy önkéntes munka vállalása. Ezen felül pedig, szociális készségeink, empátiánk is erősödik, és ami talán a legfontosabb, hogy segítséget nyújtunk olyanok számára, akiknek óriási szükségük van rá, ránk.
Hátrányként említhető, hogy bár lehet, hogy jól megfontoltuk, hogy pontosan milyen munkát is vállalunk, mégsem biztos, hogy bírni is fogjuk azt. Önkéntesekre a leggyakrabban olyan helyeken van szükség, ahol nagy a szegénység, éhínség, esetleg egy természeti vagy bármilyen katasztrófa sújtotta terület helyreállításánál és az ott élők mentésénél, stb. Állatmenhelyeken, ahol vagy ideiglenesen be kell fogadni állatokat annak érdekében, hogy ne kelljen őket elaltatni, vagy segíteni kell az etetésükben, kenneljeik tisztántartásában, sétáltatásukban, vagy sérüléseik ellátásában, gondozásukban. Ezek kifejezetten megrázó élmények lehetnek a számunkra, így tényleg fontos, hogy mindenképp alaposan gondoljuk át, hogy hol és miben is szeretnénk segíteni, hiszen bármennyire is akarunk, az nem feltétlen jelenti azt, hogy lelkileg képesek is leszünk rá.
Mindenesetre sokkal több előny szól az önkéntes munkavállalás mellett, mint hátrány, így csak bátorítani tudok mindenkit, hogy szabadidejét hasznosan eltöltve, segítsen a rászorulókon és tegyen egy kicsit másokért!
Egy ember soha nem magányos, ha érdekli egy másik ember sorsa. Segíteni mindig lehet, mindig lehet egy kicsivel többet adni. /Szepes Mária/
