A legelső és legfontosabb feladatod, hogy jól kérdezz állásinterjúkon. A cégkultúráról, a leendő kollégákról, a munkához való hozzáállásról, a számonkérés módjairól: bármiről, ami csak eszedbe jut, nincs rossz kérdés.
Az időzítésre és a hangsúlyokra kell figyelni, amikor kérdezel. Pl. egyetlen kérdésed se hangozzon úgy, mintha te már elkönyvelted volna, hogy tiéd az állás. Ne kérdezz üzleti titkokról, és ne kérj kedvezményeket azonnal (pl. rossz kérdés: lehet-e munkaidő előtt elmenni? jó kérdés: hogyan kezelik a munkaidőkeretet?) Ne kezdj el bizalmaskodni, pl. közös „ellenséget” szidni.
Fontos, hogy az előző – esetleg rossz állásból – való szabadulás lehetősége, vagy a munkanélküliség réme ne tegyen túl elnézővé: ha a leendő szakmai vezetővel már az interjún sem találod a közös hangot, véleményt, akkor később sem fogod. Ha csak van egy rossz érzésed, nem tudod miért, de nem szimpatikus, később sem valószínű, hogy másképp lesz.
Ha egy ismerősöd ajánlott, vagy ajánlotta a helyet, ő lesz az első forrásod arra, milyen munkahely is ez. Kérdezd bátran, konkrétan. Tőle megkérdezheted nyíltan, hogy a már befizetett nyaralásodra vajon próbaidőben is elengednek-e, illetve hogy a hirtelen szabadságigényeket hogyan kezelik. Milyen a leendő főnök? Ez a bizonyos főnök hogyan kezeli a hibákat, hogyan ad visszajelzést, milyen ember? Te milyennek láttad az állásinterjún ehhez képest? Másmilyennek, mint akitől kérdeztél róla? Ezt a dilemmát valahogy fel kell oldanod. Gondolj vissza az állásinterjúra: hagyott-e beszélni? Adott lehetőséget kérdezni? Felajánlotta, hogy kérdezhetsz később is? Mit kérdezett tőled? Kellően szakmai kérdéseket tett fel? Felmérni szerette volna a tudásod, vagy „vizsgáztatott” és azt kereste, mit nem tudsz? A szakmai kérdései mire vonatkoztak? Problémákra, vagy munkafolyamatokra? Rutinokra, vagy váratlan helyzetekre? Milyen arányban voltak ezek?
A cégkultúrára lehet következtetni a cég honlapján megjelentekről, a cég vezetőinek esetleges sajtónyilatkozataiból, de leginkább az állásinterjún látottakból. Milyen a leendő kollégák asztala? Hatalmas halom papírok, szétszórtságra utaló jelek, vagy rendezettség jellemző? Milyenek a szobanövények? Elhanyagoltak, vagy kellemes látvány rájuk nézni? Ezek az apróságok azt segítik eldönteni, hogy egy harmonikus, vagy egy frusztrált környezetben kell-e majd dolgoznod. Ahol nincs rend a munkakörnyezetben, ott nem lesz rend a folyamatokban sem. A káoszos, rendetlen környezet azt mutatja, hogy itt ez elfogadható – és/vagy azt, hogy nincs idejük rendet tenni a kollégáknak maguk körül.
A Linkedinen találhatsz sok embert, aki már ott dolgozik, az is lehet, hogy van köztük ismerős, akit meg lehet kérdezni. Vagy közös ismerős egy másik ismerősöddel, akitől esetleg érdeklődhetsz. Ha a Linkedinen azt látod, hogy dolgozik a kiszemelt cégnél régi ismerős, kérdezd bátran! A közösségi média másra is jó: vannak cégek, ahol a kollégák külön Facebook-csoportot alkotnak, ami arra utal, szeretnek akkor is együtt lenni, amikor nem szigorúan munkáról van szó. Van, ahol a cég maga készít és menedzsel folyamatosan egy Facebook oldalt az érdeklődőknek. Ezek mind hasznos információval szolgálnak, persze a cég árnyoldalait így nem fogod meglátni. A kisebb cégeknél ez mind nincs, se Linkedin, de még honlap sem, Facebook oldal talán. Az állásinterjú, a „hely szelleme”, és a benyomásaid ilyenkor is megvannak.