Mára szinte teljesen hétköznapivá vált, hogy az édesapák épp úgy kiveszik a részüket a gyermek körüli teendőkből, mint az édesanyák. Ez nem csak az otthoni feladatokra érvényes, így érdemes áttekinteni, milyen jogok illetik meg az apákat a munkahelyen. Cikkünkben az ezzel kapcsolatos információkat gyűjtöttük össze a jelenlegi törvényi szabályozás alapján.
Szabadságok
A gyermek születését követően az apák jogosultak 5 nap rendkívüli szabadságra, melyet a munkáltató az apa kérésére köteles kiadni. Ennek költségeit az állam vállalja magára.
Mindkét szülő pótszabadságra is jogosult, melyet a gyermek 16 éves koráig kapnak. A pótszabadság mértéke a következőképpen alakul: egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után pedig összesen hét nap pótszabadság jár évente. A jogosultság a gyermek születésének évétől jár, és utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amikor a gyermek a 16. életévét betölti.
A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a szabadság arányos része jár. A gyermek után járó pótszabadság esetében azonban más a helyzet, ezt nem lehet csökkenteni, tehát a gyermek születése után mindenképpen jár a két nap, akkor is, ha a gyermek az év utolsó napján jött a világra. Fogyatékkal élő gyermek esetén a pótszabadság további két nappal nő évente.
A felmondási védelem az apákat is megilleti, a munkáltató rendes felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság ideje alatt.
Apák GYED-en
A jogszabályi változások révén az utóbbi évben megduplázódott a GYED-et igénylő apák száma. Az Emmi adatai alapján míg 2016-ban az összes GYED-et igénylők 4,7%-a, addig 2017-ben már 8%-a volt férfi. Bár az apák otthonlétének társadalmi megítélése még mindig inkább a negatív irányba hajlik, – ahogyan a kisgyermek mellől munkába visszatérő anyukáké is – az igénybevevők számának emelkedése azért szerencsére mutatja a szemléletbeli változást.
Fontos tudni, hogy a GYED nem jár alanyi jogon, csak azok vehetik igénybe, akik a gyermek születését megelőző két évben legalább 365 napig biztosítottak voltak, tehát vagy dolgoztak, vagy felsőoktatásban, nappali tagozaton tanultak. Az ellátás a gyermek két éves koráig jár, ikrek esetében plusz egy évig. A GYED extra bevezetésével lehetővé vált, hogy akár a gyermek fél éves korától (ez a bölcsödébe való elhelyezés alsó korhatára) visszamehessen dolgozni a szülő, és a munkabére mellett továbbra is jogosult legyen a GYED teljes összegére.
A GYED összege függ a szülő korábbi fizetésétől (jelenleg annak 70 százaléka, felső korlátja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka, 2018-ban ez bruttó 193 200 forint), ezért a családban alakulhat úgy, hogy megéri inkább az édesapának igénybe vennie. Ez visszaélésekre is okot adhat, abban az esetben, ha papíron az apa van otthon a gyerekekkel, de valójában mégis az anya gondozza őket. Szakértők ezért javasolták, hogy a GYED Extra apáknak történő kifizetését az anya munkavállalásától tegyék függővé, de érvényben ilyen szabályozás jelenleg nincsen.
A gyermek 3 éves koráig (ikergyermekek esetében iskolás korig) bármely szülő, így akár az apa is jogosult GYES ellátásra. A gyermekgondozási támogatás havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (jelenleg 28 500ft), töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár. Az ellátás összegéből 10% nyugdíjjárulék, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíj is levonásra kerül.
Éppen állást keresel? Válogass oldalunkon a több ezer, naponta frissülő állásajánlat közül!
