Önéletrajzokat olvasva, elemezve gyakran látom, hogy egyes készségei még akkor is hiányoznak az álláskeresőnek, ha ennek ellenkezőjét állítja az önéletrajzában.
Ilyenkor sem feltételezem, hogy valótlant akart állítani magáról, mert a legtöbb esetben az elfogadott színvonal pl. szövegszerkesztéshez csak iskolai tananyagokban van meghatározva, és ha autodidakta módon sajátította el az irodai szoftverek kezelését, akkor ezeket az elvárásokat nem ismerheti, joggal gondolhatja, hogy a tudása elegendő, mert eddigi munkái során elboldogult vele. Ám az önéletrajzot olvasó toborzó esetleg nem így látja, és ezzel az esélyei az állásra lecsökkennek. Érthető, hogy egy álláskeresőnek nem könnyű tanfolyamokat megfizetnie, de az internet korában a tudás sok esetben ingyenesen is elérhető.
Az irodai szoftverek “szentháromsága”
Word, Excel, PowerPoint. Irodai munkákhoz elengedhetetlen kellékek, az önéletrajz szerkesztettsége pedig jól meg tudja mutatni a Word ismeret szintjét, amiből sokszor – esetleg tévesen – következtetnek a táblázatkezelési és prezentációkészítési rutinra. Sok esetben ebben hiányosságokat mutat az álláspályázat, de ez könnyen pótolható. Videómegosztó oldalakon rengeteg tanóra felvétele, egy-egy probléma részletes kifejtése, megoldásának magyarázata található. Különösen fontos az álláspályázat írása előtt a szövegszerkesztő használatát átvenni, állásinterjú próbafeladatai előtt pedig a táblázatkezelés és prezentációkészítés alapjait. Ha van otthon számítógéped, ezeket gyakorold is be, “játssz” egy kicsit a szoftverekkel. Ha otthon nincs géped, ismerősöknél, az ő gépeiken próbálj kis időt tölteni a felkészüléssel.
ÉRDEKES: Hogyan alakíts ki sikeres álláskeresési stratégiát?
Nyelvtudás
Itt pont a probléma ellentéte merül fel: az álláskeresők többnyire bátortalanságuk miatt alulértékelik a nyelvtudásukat. Akinek eddigi munkái során az idegen nyelv használata a napi rutin része volt, a szintentartásra idegennyelvű szakmai hírlevelek, blogok olvasása a legegyszerűbb eszköz, írásos kommunikációra Linkedin szakmai csoportok, beszédre akár egy ismerős, akivel naponta tud társalogni, akár Skype-on, Viberen, 10 percet, így még külön költséget sem jelent. A beszédkészség, kiejtés fejlesztésére, szintentartására idegennyelvű cikkek hangos felolvasása, illetve hangosan egy-egy témáról 1-2 perces idegennyelvű hangos előadás is jó módszer. A felolvasásodat, előadásodat okostelefon ingyenes diktafon alkalmazásával vedd fel, hallgasd vissza. Tényleg folyékony a beszéded így hallva is? Akkor beírhatod ezt az álláspályázatodba. Érdemes nyelvtanuló blogokat követni, mert ott sokszor az adott nyelv olyan részleteit mutatják be, ami az anyanyelvi nyelvhasználathoz közelít, életszerű, nem tankönyvi. A szövegértés fejlesztésére kitűnő módszer eredeti nyelven filmeket nézni, eredeti nyelvi felirattal. Szerencsére a legális online videómegosztók sok lehetőséget kínálnak erre is.
Jó kommunikációs készség
Minden fellelhető önéletrajzsablon, motivációs levél minta tartalmazza ezt a frázist, így minden álláspályázatban szerepel. Ha kell, ha nem, ha igaz, ha nem. Érdemes átgondolni: tényleg kommunikatív alkat vagy? Ha nem, baj ez? Kell a jó kommunikációs készség ahhoz a munkához, amit végzel vagy jövőben végezni szeretnél? Lehet, hogy elég, ha szorgalmas, szakmailag jól tájékozott, racionálisan érvelni tudó ember vagy?
Az álláspályázatban sajnos(?) jól látszik, ha a kommunikációs készséged nem kiemelkedő, így csak azért beleírni ennek ellenkezőjét, mert a sablonok tartalmazzák, kifejezetten káros.
A kommunikációs készség fejlesztése leginkább gyakorlati munkával lehetséges. Nemcsak szakmai, de emellett a magánéletedhez köthető társaságokba is érdemes járnod, beszélgetni, vitázni akár, hogy érvelésben is szerezz gyakorlatot. Azt is számításba kell venni, hogy a gyenge kommunikációs készség sokszor önbizalomhiányból ered, ezen pedig a tudásod valós értékelésével, készségeid ismeretével, önismerettel tudsz túllépni.