Bizonyára mindenki hallott már az utóbbi években történt jogszabály módosításról, mely hazánkban is lehetővé tette, hogy az édesanyák helyett az édesapák is otthon maradhassanak a GYES, és GYED idejére a gyermekükkel. Vajon mi a helyzet más országokban a szülés után járó szabadság és juttatások terén, és mennyire kedvező a magyar rendszer világviszonylatban? Cikkünkben ennek jártunk a végére.
Korábban írtunk már arról, hogy mióta van arra mód, hogy az édesapák is elmehetnek GYES-re, azóta látványosan nő azoknak a száma, akik élnek is ezzel a lehetőséggel (2016-ban 4,7% 2017-ben már 8% vette igénybe). Mivel a kormány nem titkolt szándéka a hazai születésszám növelése, ezért számos olyan intézkedést hoztak az elmúlt években, amitől azt remélik, a gyermekvállalási hajlandóság emelkedni fog. Világviszonylatban egyébként a magyarországi támogatási rendszer egyáltalán nem nevezhető rossznak, de ne szaladjunk ennyire előre.
Fontos megemlíteni, hogy az elmúlt évtizedekben a hagyományos családmodell, és a férfi-női szerepek megváltoztak. A nyugati kultúra apaképe már nem a szigorral, érzéketlenül vagy keményen nevelő, munkából késő este hazaeső apa, mint ahogy az anya sem az otthon látástól vakulásig házimunkát végző nő. A nők növekvő munkaerőpiaci szerepvállalása is vezetett oda, hogy a családot érintő, gyerekekkel kapcsolatos és otthoni feladatokat a párok sokkal inkább megosztva látják el. Külföldön már végeztek arra vonatkozó kutatást, hogy a gyerekeivel törődő, gyengéd apa mennyire változtatja meg az általános férfiképet, és arra jutottak, hogy a társadalom, és főleg a nők szerint szexi és imponáló, ha egy férfi jó apa. Szó sincs tehát arról, hogy emiatt elnőiesednének a férfiak, inkább az történt, hogy a hagyományosabbnak vett férfiszerepek kiegészültek, és az eddig alapvetően nőkhöz, édesanyákhoz társított tulajdonságok most már nem kizárólagosak. Egy férfi is lehet gyengéd, figyelmes, türelmes, gondoskodó.
Magyarországon jelenleg lehetőség van arra, hogy a gyermek három éves koráig bármely szülő otthon maradhasson. A gyermek két éves koráig GYED, majd három éves korig GYES ellátást kaphat az, aki jogosult rá. Bölcsődei gondozásba fél éves kor után vehető be a gyermek, és ha a szülő visszamegy dolgozni, a juttatások akkor is járnak a jogosultsági idő végéig (GYED extra). Ezzel az otthon tölthető idő hosszában a magyar rendszer az egyik legkedvezőbb, pláne úgy, hogy juttatás is jár, hiszen sok más országban ez nem így van.
Bővebb, részletes tájékoztatás a támogatások igényléséről és az ügyintézés menetéről itt található.
A svéd családtámogatási rendszerről sokat hallani, náluk már évtizedek óta van lehetőség arra, hogy az apa is otthon maradhasson a gyermekkel, sőt arra is, hogy megosztva vegyék igénybe a szabadságot, vagy akár egyszerre mindketten. Náluk és az osztrákoknál is van külön egyenlőségi bónusz, tehát ha apa és anya 50-50%-ban marad otthon a gyerekkel, plusz juttatást kapnak. Az apákat illetően jelenleg nincs EU-s irányelv a gyermekgondozási szabadsággal kapcsolatosan, ezért a szórás elég nagy. A hollandoknál például összesen 5 nap szabadság jár az apáknak a gyermek születése után, amiből 3 fizetett, míg a finneknél 45 nap a fizetett szabadság maximuma.
Európán belül megfigyelhető, hogy a volt szocialista országokban általában hosszabb az otthon tölthető hetek száma, az észteknél 166 hétig, szlovákoknál 164, míg nálunk 160 hétig maradhat otthon a szülő a gyermekkel, de az apáknak erre nem mindenhol van lehetőségük. Érdekes, hogy míg a finn apáknak a fent említett 45 nap jár, az anyák 161 hétig lehetnek otthon a gyerekkel. Svájcban a fizetett szabadság ideje 14 hét, a hollandoknál 16 hét, de ez itt is csak az anyákra vonatkozik. Írországban és Németországban semmi nem jár az apáknak, egyetlen árva fizetett szabadnap sem, ha gyermekük születik.
Szintén meglepő az USA helyzete, ami fejlett országként nem ad fizetett szabadságot az anyáknak (és az apáknak sem). 12 hét fizetés nélküli szabadság jár, utána vissza kell menni dolgozni. Meglepő, hogy ezzel szemben a bolgároknál 58 hét fizetett szabadság jár az anyáknak (magyarul a korábbi fizetésüket kapják ez idő alatt).
Ami a financiális részt illeti, ebben nagyon változatosak a lehetőségek. Mivel maga az ellátórendszer is minden országban más, így a juttatások is. Van, ahol nem jár semmi, van ahol szinte a korábbi fizetést meg lehet kapni, de általában még más dolgoktól is függ a juttatás mértéke, például hogy összesen hány gyerek van a családban. Szingapúrban házassághoz kötik, és az összeget csak a gyermek szükségleteire lehet felhasználni.
Összességében kijelenthetjük, hogy Magyarországon kedvező a helyzet, és van lehetőség megtalálni azt a konstrukciót, ami a legjobb a családnak. Bár hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy “nyugaton minden jobb”, jól látható, hogy ez ebben az esetben nem feltétlenül igaz. Bár a szülő hosszú időt tölthet otthon a gyermekével, sokan mégis visszatérnek a munkaerőpiacra, így egyre nagyobb az igény az otthonról végezhető, vagy részmunkaidős állásokra, hiszen ezeket könnyebb összeegyeztetni az otthoni feladatokkal. Ez hosszú távon a munkaerőpiac fejlődési irányát is meghatározza majd.
Most térnél vissza GYES-ről, de nem találsz munkát? Esetleg még nem kezdtél el keresgélni, csak tervezed? Nézz szét legfrissebb állásajánlataink között, vagy használd keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb ajánlatokról! Nem akarsz a nulláról megírni egy önéletrajzot? Használd önéletrajz sablonjainkat, vagy készítsd el Gyors Profilod, mellyel akár 3 perc alatt is elkészülhetsz (tényleg így van, teszteltük is)!
