A múlt héten az Országgyűlés megszavazta Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter törvényjavaslatát a szakképzés átalakításáról. Ennek értelmében a következő, 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. Változik a képzések hossza és a szakképzésben részt vevő oktatók jogállása és sok egyéb is. Nézzük a részleteket!
Átalakuló képzési struktúra
Az első és egyben az egyik legfontosabb változtatás az iskolarendszerű képzés intézményeinek átalakítása. A jövő tanévtől a 3 éves szakképző iskola és az 5 éves technikum közül választhatnak majd a diákok. Mindkét intézményben alapozó képzéssel indul az oktatás, ez a szakképző iskolában egy év, a technikumban két év lesz. Ezt követi a tényleges szakmai képzés, mely a szakképzőben két, a technikumban három év. A szakképző iskolában további két év esti tagozatos képzés után lehetőség van érettségit tenni, a technikumban az öt éves képzés után érettségi tehető, a technikumi vizsga pedig emelt szintű érettséginek felel meg.
Változik a gyakorlatszerzés módja is. A jövőben ezt csak duális képzőhelyeken, vagyis bizonyos cégeknél tehetik meg a tanulók, és akár 15 éves kortól, munkaviszony keretében, így a korábbi tanulói szerződéses státusz helyett a munka törvénykönyve rendelkezései lesznek az irányadók, kisebb módosításokkal. A Pedagógusok Szakszervezete aggodalmát fejezte ki a rendelkezés bevezetésével kapcsolatosan, úgy látják, így könnyebben sérülhetnek a tanulók jogai.
Átalakul az OKJ-s képzési jegyzék, a megszerezhető alapszakmák száma csökken, a képzések struktúrája és hossza is változik, átláthatóbb lesz. Jelenleg az OKJ-ban keverednek a szakmai és tanfolyam jellegű képzések, így 770 képzés van. A 2020-as tanévtől az oktatási intézményekben összesen 174 szakma áll majd rendelkezésre. Ebből 98 technikumi szint, 76 a szakképző iskola szintje – fejtette ki Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár.
„A diákok a technikumokban először ágazatot választanak, és általános kompetenciákat sajátíthatnak el, majd utána dönthetnek milyen irányban lépnek tovább. (…) Az átalakítás során kiválasztották az alapszakmákat, a többi a munkaerőpiaci képzések keretében lesz elérhető, az igényeknek megfelelően – összegzett.” *
Visszatér az ösztöndíj
Tanulmányi eredménytől függően minden nappali tagozaton tanuló diák ösztöndíjra lesz jogosult, valamint egyszeri pályakezdési támogatást kaphat 150-300 ezer forint értékben, miután szakmát szerzett. A szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben.
A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíj a munkaszerződéssel nem rendelkezőknek járhat, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékát, az utolsó évben akár 100 százalékát kaphatják.
„Dobbantóprogram”
A törvénymódosítás egyik teljesen új eleme a „dobbantóprogram”. Ebben az általános iskolát el nem végző, illetve tanulási – és magatartásproblémákkal küzdők számára igyekeznek felzárkóztatást szolgáló megoldást találni. A programban egyéni fejlesztést követően műhelyiskolákban folytatnák tanulmányaikat a diákok és így rész-szakmát szerezhetnek. Rugalmasabb, a piaci igényekhez illeszkedő, a lemorzsolódást hatékonyabban megakadályozó intézményi szerkezet jön létre – nyilatkozta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a múlt heti sajtótájékoztatón.
KDNP-s kezdeményezésre került be a törvénymódosításba az a javaslat, mely szerint a szülők kötelesek gondoskodni arról, hogy a gyermekük 18 éves korig tanulmányokat folytasson, vagy legalább egy rész-szakmát megszerezzen. Amennyiben a szülő ennek nem tesz eleget, akár valamennyi, a gyermek után járó juttatást szüneteltethetik. Ennek nyilvánvaló célja az iskolaelhagyók számának csökkentése, melyben Magyarország nem teljesít jól; míg az Unió többi tagállamában egyre csökken a szakmát nem szerző fiatalok száma, addig nálunk ez a szám folyamatosan nő. Különösen érintett ebben a kérdésben a roma kisebbség, ahol 10 gyerekből átlagosan 7 lesz iskolaelhagyó. Remélhetőleg ez a program az ő számukra is megoldást nyújthat, hiszen a romák számára a tanulás az egyetlen kiút a kilátástalan helyzetből.
A szakoktatók státusza
Az eddigi közalkalmazotti státusz helyett a jövőben a szakoktatók munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhatnak a munkáltatójukkal. A kormány a versenyképes fizetésre hivatkozva lépteti életbe a változtatást, ám a szakma tiltakozik, a Pedagógusok Szakszervezete szerint ez elfogadhatatlan. Álláspontjuk szerint a béremeléshez nem szükséges a közalkalmazotti viszony megszüntetése, így viszont biztonsági garanciáktól fosztják meg a tanárokat. A törvénymódosítás miatt – közalkalmazotti státusz elvesztése és a szakképzés leválasztása a köznevelésről – november végén tüntetést is szerveznek.
Az iskolarendszeren kívüli képzések helyzete
Arról, hogy mindez hogyan érinti az iskolarendszeren kívüli képzéseket, egyelőre nincsenek pontos információk. Ami tudható, hogy a felnőttképzésben rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítéseket lehet majd tanulni, és hogy a vizsgáztatás rendszere is megváltozik. „A felnőttképzési vállalkozások javarészt egyetértenek abban, hogy a jelenlegi rendszer több sebből vérzik, az átalakítás időszerű és szükséges. Az elképzelés, miszerint az alapszakmák oktatása iskolarendszerben történik, mely során stabil, hosszútávra szóló szakmai tudást kapnak a diákok, a felnőttképzésben pedig a gyors, piacorientált át- és továbbképzések valósulnak meg, előremutató is lehet. A részleteket viszont még nem ismerjük, nem tudjuk miként tanul majd szakmát az a 40-50 éves felnőtt, hogy felnőttoktatás keretében iskolarendszerű esti vagy levelező képzésben részt vegyen. Egyelőre, csak bízhatunk abban, hogy ez az átalakítás eléri majd kitűzött céljait és nem a szakképzetlen, relatíve olcsó, röghöz köthető munkaerőt fogja „kitermelni”.” – fogalmazta meg gondolatait a Soter-Line oktatási igazgatója Madarász Erik.
Épp kikerültél a pad mögül és állást keresel? Vagy azért van szükséged munkára, hogy tudd fizetni a képzésedet? A Cvonline.hu segít megtalálni álmaid állását, több mint 500 munkaadó 10.000 állásajánlata közül válogathatsz! Nézz szét legfrissebb állásajánlataink között, vagy használd keresőnket, hogy megtaláld a számodra megfelelő munkahelyet! Ha még több esélyt szeretnél adni magadnak, töltsd fel önéletrajzod is, vagy kérj állásértesítőt, hogy elsők közt értesülj a legújabb ajánlatokról! Nem akarsz a nulláról megírni egy önéletrajzot? Használd önéletrajz sablonjainkat, vagy készítsd el Gyors Profilod, mellyel akár 3 perc alatt is elkészülhetsz (tényleg így van, teszteltük is)!
*Forrás: www.kormany.hu
