Egy új munkahelyen a beilleszkedés alapja a vezetői támogatás, azaz, ha megérkezel a céghez, a főnöködnek kellene a legjobban támogatnia a beilleszkedésben, a szakmai munkába való bevezetésben, a betanításban.
A „rossz főnök” ebben nem segít. Azért az idézőjel, mert rossz főnök alatt általában egy nehéz személyiségű, klasszikus értelemben vett zsarnokot képzelünk. Pedig a rossz főnökök is sokfélék: a nem törődöm, a jóindulatú, de dönteni nem hajlandó, a „sosincs ideje” főnök mind rossz főnök a te beilleszkedésed szempontjából.
Még az is előfordulhat, hogy a nehéz személyiségű főnöktől inkább próbaidőben el kell búcsúzni. Lehet, hogy örültél az új állásodnak, de ha „nem ilyen lovat akartál”, érdemes belátni. Gyakori helyzet az is, hogy a belépést követően, a napi munka során derül fény olyan körülményekre, amelyek hosszú távon mégsem elfogadhatók számodra. Ha a próbaidődben még érkezik az előző álláskeresésedből egy jó ajánlat, gondold át alaposan, hogy érdemes-e elfogadni.
Emellett vannak a „nem rossz” rossz főnökök, mellettük lehet majd jól dolgozni, de kell hozzá az ő támogatása is. Ha csak azzal tud támogatni, hogy megmondja, ki miért felel a cégnél, kihez milyen ügyben tudsz fordulni, az már segítség, és nem is tart sokáig. De meg kell tudni kérdezni! Emellett fontos meggyőződni róla, hogy valóban egyenes, korrekt, őszinte ember, csak épp ideje nincs. Vagy, nem tudja, hogy kell egy új embert bevenni a csapatba…
A szakmai munkád alapja, hogy elfogadják a szakmai véleményed a kollégák és a főnököd is. Állásinterjún ebbe nem lehetett olyan mélyen belemenni, hogy a részletek egyeztetésekor ne kerüljenek elő nézetkülönbségek. Érdemes előre tisztázni, hogy ha ilyen felmerül, ezeket hogyan rendezitek majd?
Segíthet mindkettőtöknek, ha a kezdésedkor közösen csináltok egy rövid listát (max. 5-6 eleműt), milyen szakmai munkafeladataid lesznek, illetve egy másik listát is érdemes csinálni, amik azon emberek neve, elérhetősége, pozíciója, akikkel együtt kell működnöd a napi munka során, de nem közvetlen kollégáid. A velük való megismerkedésre is legyen terved, tervetek. Ezeket írásban, egy rövid emlékeztetőben írjátok le, a későbbi következetes munka érdekében.
Fontos tisztázni az elvárásokat, még az elején. Mikorra hová kell eljutni? És ne feledd, neked is voltak már akkor is elvárásaid, nemcsak az anyagiakkal kapcsolatban. Teljesültek-e azok? Teljesülni látszanak-e belátható időn belül? Ezekről is volt szó az állásinterjún remélhetőleg, de belülről a napi feladataidat érintően már konkrétabban, üzleti titkokat is megosztva tud veled beszélgetni a vezetőd. Már te is „látsz a pályán”, így az elvárásaidat is tudod finomhangolni, és ezt szintén érdemes rögzíteni akár egy e-mailes emlékeztetőben. Amikor ezek megvannak, hetente egy fél órás, akár telefonos egyeztetéssel érdemes követni, mivel hol tartasz épp. Ahol akadályt látsz, azt jelezni kell, és javaslatot, intézkedést kell kérni tőle. Az nem elég, ha jelzed a problémát, és várod, hogy hátha megoldja. A problémára minél gyorsabban kell megoldási lehetőséget, javaslatot látnod.
A heti egyeztetéseken szisztematikusan érdemes végigmenni a listádon: mit vettél már át a kollégáktól, az elődödtől, ha ez feladat volt. Mi az, amiben problémát látsz, milyen információ kellene, ami most hiányzik. Mint látszik, itt is a legfontosabb a folyamatosság és a dokumentáció – amit egyedül neked kell csinálni, a főnök helyett is, a saját érdekedben. A fentiekkel az elfoglalt főnöktől heti fél vagy egy óra kell, mégis folyamatos az együttműködés.
JobAngel
JobAngel cikkei minden olyan kérdésre választ adnak, amely az álláskereséshez kapcsolódik. Nézz szét közöttük, tudd meg mi a fontos egy állásinterjún, mit kell tudni a próbaidőről, vagy, ha nem kaptál meg egy állást, hogyan tudsz talpra állni és újult erővel belevetni magad a munkakeresésbe.