Az Eurostat felmérésében arról kérdezte meg európai városok lakóit, mennyire szeretik a munkájukat. A 83 városban elvégzett kutatás érdekes, de nem túl meglepő eredménnyel szolgált. Magyarországon Budapestet, és Miskolcot vizsgálták, és egyik sem végzett előkelő helyen az elégedettséget tekintve.
Mit mondanak a számok?
Budapesten a megkérdezettek közel 30%-a szerint nem könnyű jó munkát találni a városban, ugyanakkor az emberek közel fele mégis elégedett jelenlegi munkájával. Miskolcon kedvezőtlenebb a helyzet, a válaszadók 55%-a szerint kifejezetten nehéz jó munkát találni, és meglévő munkájukkal is kevésbé elégedettek, mint a fővárosiak. Európai viszonylatban mindkét városunk az alsó harmadban végzett.
A statisztikai adatok tehát azt mutatják, nem vagyunk túl boldogok jelenlegi foglalkozásunkkal, és az átképzések számának aránya is alátámasztja ezt. Az irodában végzett rögtönzött kutatásom – melyben arra voltam kíváncsi, vajon az itt dolgozó közel 40 ember közül ki dolgozik eredeti szakmájában – megerősítette, hogy bizony, sokan egészen mást tanultak, vagy korábban más területen dolgoztak, mint amiben jelenleg tevékenykednek. Van, akit a körülmények, a lakóhely megváltozása, vagy a kedvezőbb fizetés, és van, akit tudatos döntés vezérelt.
Miért váltunk szakmát?
Nézzük meg kicsit részletesebben, milyen okok vezethetnek a pályamódosításhoz. Alapvetően kijelenthetjük, hogy az ember tevékenységében a juttatásokon túl értelmet és célt keres, és ha ezt hosszútávon nem találja meg abban, amit csinál, frusztrálttá válik. Van tehát egyfajta belső motiváció, ami hajt minket. Vágyunk a sikerre, a pozitív megerősítésre, eredményekre. Ha valaki mondjuk hiányos önismeret okán rossz szakmát választott, és abban nem leli örömét, mindenképpen érdemes elgondolkodnia a váltáson.
Sokan váltanak azért is, mert túl stresszesnek, a családi életükkel nehezen összeegyeztethetőnek érzik jelenlegi munkájukat, és úgy érzik, inkább valami más, nyugodtabb munkára vágynak, vagy egyszerűen saját vállalkozásba fognak.
Előfordulhat az is, hogy a szakma elavulttá válik, és ezért nincs többé szükség egy bizonyos tevékenységre. Ebben az esetben nem is lehet kérdés az átképzés, ami olykor nem könnyű feladat. Ha valaki ledolgozott 15-20 évet egy mára eltűnő szakmában, könnyen elveszettnek érezheti magát az új és hangzatos foglalkozások világában. Tovább nehezítheti ezt, hogy a lakóhelyén kevés a lehetőség, vagy hogy a cégek inkább a fiatalokat preferálják, vagy legalábbis azokat, akiknek releváns munkatapasztalatuk van.
Új karrier, de hogyan?
Amennyiben valaki úgy dönt, hogy karrierváltásba kezd, számos nehézséggel kell szembenéznie. Ezekre jó előre felkészülni, és tudatosan alakítani a folyamatot, így profitálhat belőle, és önbizalmát sem veszíti el. Ajánlott a munkaerőpiac feltérképezésével kezdeni, és alaposan átgondolni, milyen szakmára érdemes átváltani. Minden évben megjelenik a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképzések – vagyis az aktuális hiányszakmák – listája. Itt megyékre bontva felsorolják azokat a szakmákat, melyekből hiány van az adott régióban, és ezek elsajátításához támogatással járulnak hozzá.
„Próba cseresznye”
Amennyiben lehetőség van rá, érdemes a váltás előtt az adott szakmát kipróbálni, a valódi megtapasztalás segíthet a végső döntés meghozatalában és eloszlathat néhány téves előfeltevést. Aki igazán kíváncsi és eltökélt, egy szabadság alatt, hobbiként, vagy önkéntesként sok foglalkozásba betekintést nyerhet, és találkozhat olyanokkal, akik tapasztaltabbak az adott területen. Könnyen lehet, hogy ami elsőre jó ötletnek tűnik, közelebbről mégsem annyira csábító, de ugyanígy még vonzóbbá is válhat, és erősítheti a váltás szándékát.
Jó kapcsolatrendszer
Lényeges kérdés, hogy a karrierváltás teljes váltás, tehát egy az előzőhöz nem kapcsolódó foglalkozás vagy szakma, vagy csak valamilyen társterületre szeretne a munkavállaló átnyergelni. Az utóbbi természetesen könnyebben kivitelezhető, hiszen így már van egy kiépült kapcsolati háló, ami az egyik kulcskérdése a sikeres karrierváltásnak. Amennyiben a választott terület még ismeretlen, akkor ezt a kapcsolati hálót ki kell építeni. Érdemes megjelenni az adott terület szakmai eseményein, megismerni annak szereplőit, csatlakozni szakmai fórumokhoz, valamint olvasni a kapcsolódó kiadványokat, szakmai folyóiratokat.
Önismeret
Ahogy korábban is említettem, a pályamódosítás nem könnyű folyamat. Ezért elengedhetetlen, hogy kellő önismerettel bírjon, aki erre a kihívásra vállalkozik. Jó ötlet lehet szakember tanácsát is kikérni, a karrier tanácsadók rátapinthatnak az erősségekre és gyenge pontokra is, mindezek tisztán látása fontos lehet, és segíthet leküzdeni az akadályokat, vagy éppen megóvhat az elhamarkodott lépésektől. Ezen kívül önismereti teszt kitöltése is ajánlott, a különböző személyiségtípusoknak más és más munka lehet a befutó.
Kell egy jó önéletrajz!
Ha pályaújrakezdőként szeretne valaki elhelyezkedni, előfordulhat, hogy a „korábbi munkatapasztalatok” részhez érve bizony bajban lesz, mit is írjon ide? Hogyan tálalja azt, amit még nem csinált, vagy csak néhány tanfolyamon, gyakorlati órán tapasztalt meg eddig? Miről, és mennyit kell feltüntetni az önéletrajzban a korábbi munkákról, készségekről? Szerencsére erre is van megoldás! Áprilisban és májusban a Cvonline Miniakadémia keretein belül tapasztalt HR-eseink segítenek az ilyen, és ehhez hasonló kérdések megválaszolásában, akár csoportos, akár egyéni formában.
Forrás: Eurostat
