Miért nem hívják be állásinterjúra?

by | júl 1, 2022 | Állásinterjú, Álláskeresési tippek, kiemelt, Önéletrajz és motivációs levél

Amikor kiválasztjuk azt az állást, amelyet szeretnénk megpályázni, akkor mindig van legalább egy hívószó, amely megpendít egy húrt a lelkünkben. Úgy érezzük, hogy „Ez az! Igen, ezt el tudom képzelni. Szívesen dolgoznék itt.” Legalábbis én ezzel mindig így voltam, amikor állást kerestem. Ezután nagy csalódást éreztem, amikor jött a levél a sztenderd válasszal – ha egyáltalán jött –, hogy „Sajnáljuk, de ezúttal nem önt választottuk.” Nem értettem, hogy miért nem hívtak be interjúra, amikor úgy érzetem, hogy megfelelek az álláspályázati kiírásban szereplő feltételeknek. Aztán az élet úgy hozta, hogy átkerültem az asztal másik oldalára, ahonnan ezt már másképpen látom.

Íme, 5 ok, amiért előfordulhat, hogy nem hívják be állásinterjúra, és tippek ahhoz mit tehetne másképpen.

1. Az önéletrajzából nem derül ki világosan az alkalmassága

Lehet, hogy ön úgy véli, hogy alkalmas egy adott munkakörre csak éppen az önéletrajzából ez nem derül ki. A kiválasztást végzők nem fognak plusz időt szánni rá, hogy kitalálják.

Ha több önéletrajz elküldése után, csak néhány helyről érkezik visszajelzés, probléma lehet, hogy ugyanazt az általános önéletrajzot küldi el minden alkalommal, anélkül, hogy a szakmai hátterét az adott munkakörhöz igazítaná. Az önéletrajzot minden esetben az álláspályázati kiírásra kell szabni.

Azokat a kompetenciáit, azaz szakmai tudását, tapasztalatait, képességeket, készségeket, munkához való hozzáállást és személyiségbeli tulajdonságait kell hangsúlyoznia és példákkal alátámasztania, amelyek az adott álláshoz kellenek.

Nem várják el a cégek, hogy a munkaköri kiírásban szereplő összes feltételnek 100%-ban megfeleljünk, gyakran elegendő, ha csak 70-80%-ban. Ezeket például úgy tudja szembetűnően láttatni, hogy a szakmai hátterének fontos elemeit ún. önéletrajzprofilban sorolja fel.

2. Túlképzett vagy alulképzett

Vannak olyan élethelyzetek, amikor álláskényszerben vagyunk, vagy az újrakezdést vállalva, nagyobb ívű karrierváltást tervezünk, és a megpályázott állás kompetenciaelvárásai alacsonyabb szintűek, mint amivel rendelkezünk. Ha minden iskolai végzettségünkről és karrierállomásunkról beszámolnánk az önéletrajzunkban, akkor a túlképzettség miatt félretennék az önéletrajzunkat.

A pandémia alatt találkoztam olyan, az idegenforgalomban vagy rendezvényszervezés terén dolgozó egyetemi végzettséggel rendelkező, több nyelvet beszélő jelöltekkel, akik hirtelen elvesztették az állásukat, kényszerhelyzetbe kerültek, és csak úgy tudtak gyorsan elhelyezkedni, hogy elhagyták az önéletrajzuk bizonyos elemeit.

Az önéletrajz egy olyan személyes dokumentum, amely hitelesen csak annyit tartalmaz a szakmai hátterünkből amennyi a megpályázott munkakör szempontjából releváns, azaz az elvégzendő feladat szempontjából lényeges. Ha sokkal több van a tarsolyunkban, mint amit kérnek, akkor abból csak azt mutassuk meg, ami fontos, és minden mást hagyjunk ki.

Egy másik eset, amikor túl általános vagy nagyon rövid álláspályázati kiírással találkozunk, és alábecsüljük az elvégzendő feladatok értékét. Legutóbb minőségügyi területen találkoztam ilyennel, amikor az állás sikeres betöltéséhez olyan mérnöki alapismeretek is kellettek, amelyeket a cég elvárt, noha nem definiálta pontosan az álláspályázati kiírásban. Így olyanok is jelentkeztek az állásra, akik rendelkeznek némi minőségellenőrzési gyakorlattal, azt azonban nem gondolták át, hogy az adott iparágban elvárható speciális mérnöki tudást képesek lesznek-e elsajátítani.

3. Túlvan egy bizonyos életkoron

Sosem fogják tudatni önnel, hogy a kora (vagy más hátrányos tulajdonsága) miatt nem hívják be állásinterjúra. A jelenlegi általános munkaerőhiány pozitívan változtathat ezen a helyzeten, de addig is jöjjön néhány tipp, hogy mit tehet, ha úgy érzi, hogy a kora miatt nem hívják be állásinterjúra.

A korát ne írja bele az önéletrajzba! Pont azoknál látom, hogy előfordul, akiket ez hátrányosan érint. A másik lehetőség, hogy a karriertörténetünkből csak az utóbbi 10-15 évet tüntetjük fel, amivel optikailag vonzóbbá tehetjük magunkat. Ha például több felsőfokú végzettségünk is van, mondjuk másoddiplománk, akkor megfontolandó, hogy csak az utolsót tüntessük fel. Így az iskolai végzettségünk időpontja sem árulja el a korunkat. Karriertanácsadóként találkozom 60 feletti álláskeresőkkel, de még 70-esekkel is, akik szeretnének elhelyezkedni. Összeszorul a szívem, amikor azt mondom a segédmunkát elvállalni szándékozó álláskeresőnek, hogy vegyük ki az önéletrajzból az első mérnökdiplomáját, hogy ne derüljön ki az életkora. Tudom, ez nehéz döntés, de van az a helyzet, amikor csak ez segít.

4. Hibák vannak az önéletrajzában

Kérdésként merülhet fel, hogy mi számít hibának. Rövid válaszom: attól függ, hogy milyen munkakörre jelentkezik. Ha olyan állást pályáz meg, ahol fontos a precizitás, például pénzügy, könyvelés, kontrolling, marketing, szövegírás, programozás, szoftvertesztelés, de ide sorolhatunk minden professzionális munkakört, beleértve a vezetőieket, akkor minden elütés, felesleges szóköz, a kis és nagy kezdőbetűk következetlen váltakozása a felsorolásokban aprónak tűnő hibák, de ha ezekből van néhány, akkor az a precizitás hiányára utal.

Marketinges munkakörökben, gyakran kimondatlanul elvárás a jó ízlés, a szépérzék is, amelyek – tudom – meglehetősen szubjektív fogalmak, de ha például a cv betűtípusa, betűmérete és a vizuális elemei nem felelnek meg az aktuális trendnek vagy a leendő munkaadó esztétikai érzékének, akkor nem hívják be interjúra. Egy másik példa a jobbra zárt szöveg, amelyet még mindig sokan alkalmaznak. Egy marketingesnél ez hibának számít, mivel neki tudnia kell, hogy ez rontja az olvashatóságot.

5. Elavult az önéletrajza

Az önéletrajzírás is változik, fejlődik, nem úgy írunk önéletrajzot ma, mint néhány évvel ezelőtt. Ha a kiválasztási szakember azt látja, hogy az ön életrajzában a kapcsolati adatok helyett egy sor személyes adat szerepel, amit rögtön a munkahelyeinek a felsorolása követ az elvégzett feladatokkal, akkor az első gondolata az lesz, hogy régen írt önéletrajzot. Második gondolata pedig az, hogy nem halad a korral, azaz nem vette a fáradságot, hogy utánanézzen annak, hogyan írunk ma önéletrajzot. Majd felteszi magában a kérdést, vajon mennyire lehet felkészült ön az adott szakterület újdonságait illetően, milyen a hajlandósága az új ismeretek elsajátítására, vagy ragaszkodik inkább a „mindig így csináltuk” gyakorlathoz.

Egy másik dolog az önéletrajzunk és motivációs levelünk stílusa, amely ma már közel sem annyira formális, mint korábban. Érdemes utánanézni a munkaadó web- és közösségi oldalán annak, hogy miként kommunikálnak, és igyekezzünk ahhoz igazítani a stílusunkat. Ha egy cég tegeződik a nyilvános oldalain, akkor az egy felhívás lehet arra, hogy mi is tegeződhetünk a cég munkatársaival minden fórumon, például az üzleteikben, ügyfélszolgálatukon és az álláspályázati anyagainkban is. Ezt az utóbbi esetben mégsem javaslom, de a „Tisztelt HR Igazgató Asszony/Úr/Hölgy!” típusú megszólítást elhagyhatjuk, helyette nyugodtan használjuk a „Kedves <Keresztnév>!” -t.

Ha önt nem hívják be interjúra ahhoz a céghez, ahová szívesen menne, akkor érdemes egy lépést hátralépni, és átgondolni, mi lehet a gond. Ha időben felismeri, azzal a későbbiekben rengeteg időt és energiát spórol meg, nem utolsó sorban nagyobb eséllyel jut be olyan munkahelyre, ahol ön is szívesen dolgozna.  

Ha ön munkahely- vagy karrierváltással kapcsolatos témákban keres éppen segítséget, vessen egy pillantást a karriershop.hu-n található termékeimre és szolgáltatásaimra, őszintén remélem, hogy megtalálhatja közöttük, amit éppen keres.