Közelednek az ünnepek és az év vége, ezért egyre több munkavállaló szeretne szabadságra menni, hogy egybeköthessék a karácsonyt, a szilvesztert és a pihenőjüket, meghosszabbítva ezzel annak idejét. Sokszor azonban egyértelműnek tartják, hogy ők megfogják azt kapni akkorra, amikorra ők kérték és szeretnék. Ez azonban nincs így. Nézzünk néhány főbb törvényi szabályozást a szabadság kiadása tekintetében.
Bár a munkavállalók tisztában vannak ezzel, mégis néha elfelejtik, hogy nem ők döntenek a szabadságukról, hanem a munkáltató engedélyezheti a távollétüket. Tény, hogy egy részével ők rendelkeznek, tehát a munkáltató köteles kiadni nekik, amikor kérik, azonban még erre is van némi korlátozás.
Munkavállalói szabadság: 7 nap szabadon, de nem korlátlanul
Először is, legfeljebb 7 nappal rendelkezhetnek természetesen úgy, hogy amennyiben évközben érkeztek meg a céghez akkor, ahogy a szabadnapjaik arányosak az ott töltött idejükkel, úgy azoknak a napoknak a száma is, amikről ők dönthetnek. Ezen felül az első három hónap ebbe az időszakba nem számít bele. Azonban itt sem korlátlan a döntési joguk, ugyanis a munkáltató vissza is utasíthatja, hogy azt úgy adja ki, ahogy a munkavállaló kérte. Például, ha a dolgozó hétszer egy napot szeretne kivenni, azt nem, de ha legfeljebb két részletben szándékozik kivenni, mint például egyszer 3 nap és egyszer 4 nap, akkor azt már köteles engedélyeznie.
Szabadság kiadása: előzetes értesítés és időkorlátok
Egyaránt a munkáltatónak és a munkavállalónak is kötelessége 15 nappal a szabadság tervezett megkezdése előtt jeleznie igényét, vagy esetleges engedélyét a másik félnek. Egy biztos, a Munka Törvénykönyve szerint „A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap (heti pihenőidő), a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.” Arról azonban nincs törvényi rendelkezés, hogy a szabadnapokból egyszerre mennyit használhat fel a munkavállaló maximálisan.
Abban az esetben, ha a munkaviszony október elsején, vagy utána jött létre, úgy a szabadnapokat a következő év március 31-ig lehet kiadni. Alapesetben a szabadságot mindig az esedékesség évében kell kiadni, azonban ilyennek kell tekinteni azt is „ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.”
Életkor alapján járó plusz szabadnapok
Megvannak a „szintek”, amikor egy bizonyos kor betöltése után az alapkereten felül még jár valamennyi szabadnap a munkavállalónak. Minden dolgozó
- életévének betöltését követően: 1 munkanap
- életévének betöltését követően: 2 munkanap
- életévének betöltését követően: 3 munkanap
- életévének betöltését követően: 4 munkanap
- életévének betöltését követően: 5 munkanap
- életévének betöltését követően: 6 munkanap
- életévének betöltését követően: 7 munkanap
- életévének betöltését követően: 8 munkanap
- életévének betöltését követően: 9 munkanap
- életévének betöltését követően: 10 munkanap
pótszabadsággal rendelkezik. Ezekre a szabadságokra abban az évben válik jogosulttá a munkavállaló, amelyik évben betölti a szükséges kort.
Gyermekek után járó pótszabadság
Az alapszabadságon felül gyermekek után is jár további pótszabadság, a gyermek születésétől egészen 16 éves koráig. Ekképpen mindkét szülőt megilleti:
- egy gyermek után: 2 munkanap
- két gyermek után: 4 munkanap
- kettőnél több gyermek után: 7 munkanap
- fogyatékos gyermek után gyermekenként: 2 munkanap
- gyermek születése után apának járó pótszabadság: 5 munkanap
- ikergyermek születése esetén: 7 munkanap
- fiatal munkavállalónak járó pótszabadság (18 éves korig): 5 munkanap
- föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállaló: 5 munkanap
- ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállaló: 5 munkanap
- legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodással rendelkező munkavállaló: 5 munkanap
Szabadság módosítása egyéb esetekben
Ezen felül, amit még mindenképp érdemes megemlíteni az nem más, minthogy:
„(5) A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
a) a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja,
b) a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja,
c) kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.”
Amennyiben a munkaviszony megszűnik, úgy a szabadság arányos része jár még, vagy ha nem kerül kiadásra, akkor meg kell váltani.
Ez csak töredék része annak a sok jogszabálynak, amelyek a szabadság kiadására vonatkoznak. Érdemes elolvasni a Munka Törvénykönyvének 115 – 135. paragrafusait, melyekben további szabályozások találhatók.
Cvonline.hu
Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!