A munka-magánélet egyensúly egyre inkább alapvető elvárás a munkavállalók részéről. 2025-ben világszerte első számú motivációs tényező lett a rugalmasság, gyakran megelőzve még a fizetést is. A Remote legfrissebb kutatása megmutatja, melyek azok az országok, ahol a dolgozóknak nem kell választaniuk a karrierjük és a magánéletük között – és az is kiderül, mi a helyzet Magyarországgal.
Top 10 ország, ahol a legjobb a munka-magánélet egyensúly 2025-ben
1. Új-Zéland – 86.87 pont
2. Írország – 81.17 pont
3. Belgium – 75.91 pont
4. Németország – 74.65 pont
5. Norvégia – 74.2 pont
6. Dánia – 73.76 pont
7. Kanada – 73.46 pont
8. Ausztrália – 72.1 pont
9. Spanyolország – 71.94 pont
10. Finnország – 70.86 pont
A toplista élén: Új-Zéland stabilan őrzi első helyét
A globális munka–magánélet egyensúly index első helyén immár harmadik éve Új-Zéland áll. Az új-zélandiak nemcsak gyönyörű tájakkal, de 32 napos törvényes szabadsággal, kiemelkedő minimálbérrel (16,42 dollár óránként, azaz kb. 5 700 forint) és kiegyensúlyozott heti munkaórával is büszkélkedhetnek. A mindössze 33 órás heti átlagos munkavégzéssel és a 100%-os anyasági támogatással Új-Zéland képes valódi életminőséget nyújtani dolgozóinak.
A régiók között Európa dominál
A lista első tíz helyezettjéből hét európai ország, ami azt mutatja, hogy a kontinens továbbra is élen jár a dolgozói jóllét támogatásában. Írország, Belgium, Németország, Norvégia és Dánia is a top 6-ban szerepelnek, és mindegyikük komoly hangsúlyt fektet a szabadságra, a betegszabadságra és az alacsony heti munkaórákra. Különösen figyelemre méltó Norvégia előretörése: az előző évhez képest az 5. helyre lépett elő, többek között azzal, hogy 49 hetes fizetett szülési szabadságot biztosít.
Rövidebb munkaidő, nagyobb boldogság
Bár a kutatás nem állít fel közvetlen ok-okozati kapcsolatot, feltűnő, hogy a boldogságindex és az átlagos heti munkaórák között egyértelmű összefüggés mutatkozik. A legboldogabb országként ismét Finnország végzett, miközben a heti munkaidő náluk is csupán 33,8 óra. A hollandoknál ugyan még rövidebb a munkahét (átlagosan 30,5 óra), de ők idén nem kerültek be a top 10-be. A hosszú távú elégedettség szempontjából úgy tűnik, a kiegyensúlyozott munkarend kulcsfontosságú tényező.
Forrás: remote.com
És mi a helyzet Magyarországgal?
Magyarország a 18. helyen végzett a 60 országot felölelő listán, ami a középmezőny élének tekinthető. Pozitívum, hogy a hazai dolgozók 33 napos éves szabadságra jogosultak, és a 100%-os szülési támogatás is kedvező nemzetközi összevetésben. Ugyanakkor a 37,2 órás heti munkaterhelés, az alacsony minimálbér (4,42 dollár óránként, azaz kb. 1500 forint) és a viszonylag gyenge boldogságindex (5,92) visszahúzzák az ország összesített eredményét.
Mit tanulhatunk a legjobbaktól?
A listán szereplő országok sikere nem a véletlen műve – a közös tényező az emberközpontú szemlélet. Legyen szó a rugalmasságról, a bérezésről vagy a szociális juttatásokról, mindenhol az látszik, hogy a munkavállalókra emberekként tekintenek, akiknek a munkán túl is van életük. És ezt a munkáltatók is tiszteletben tartják.
Mi kell ahhoz, hogy a munka ne nyomja el a magánéletet?
A jó munka-magánélet egyensúly nemcsak arról szól, hogy mennyi a szabadságunk, vagy hány órát dolgozunk hetente. A valódi egyensúly ott kezdődik, ahol a munkáltató kultúrája támogatja a kikapcsolódást, és nem bünteti a pihenést. Ahol a munkaidő valóban munkaidő, a szabadidő pedig tényleg szabad. És ahol a dolgozó nem csupán teljesít, hanem fejlődik, szakmailag és emberileg is.
Nem kell feltétlenül külföldre költöznünk, ha jobb munka-magánélet egyensúlyra vágyunk. De érdemes tanulnunk azoktól az országoktól, ahol ezt már sikerült elérni. Ha munkáltatóként figyelünk az egyensúlyra, nemcsak a fluktuáció csökken, de hosszú távon motiváltabb, egészségesebb és lojálisabb munkaerőket is nyerhetünk.
Cvonline.hu
Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!
