Pedig, ha állásból keres állást, akkor csak jobban jöhet ki egy jelentkezésből: vagy azt tudja meg, hogy máshol előnyösebb feltételekkel dolgozhat, vagy arra kap megerősítést, hogy nagyon is jó helyen van. Tehát, kifogáskezelés, fordított módon. Igenis jelentkezz, még akkor is, ha a címbeli mondatot úgy folytatod, hogy:
… fizetési igényt kérnek.
Régi bölcsesség, hogy nem azt az embert veszik fel, aki a legjobb, hanem aki elég jó az állásra. Ebben benne foglaltatik az is, hogy nem a legolcsóbb embert keresik – mint ahogy feltételezik, akik tiltakoznak ez ellen – hanem azt az embert keresik, aki szakmailag elég jó és meg tudják fizetni.
Az is tévedés, hogy általában a legolcsóbbat keresnék: a cégek is tudják, hogy a legolcsóbb nem biztos, hogy a legkifizetődőbb. Néha már néhány csalódáson is túl vannak: felvettek valakit, kiképezték, és nem sikerült hosszú távú kapcsolatot kialakítani. Ezért sok cég úgy gondolkodik: lássuk meg, ki mit kér, meg tudjuk-e adni, amit kér, és ha igen, akkor valószínűleg meg is tudjuk tartani.
… fényképet kérnek.
Sokszor valóban indokolatlan a fénykép kérése, hiszen kevés munka van, ahol a külső nagyon számít, azok a munkák pedig leginkább modellügynökségeken jelennek meg, nem normál álláshirdetésekben. Én azt tanácsolom: ha kérik, ha nem, fényképet tenni az önéletrajzra előnyös. Arcot ad a mondanivalónak, „szembenéznek” veled azonnal, el tudnak képzelni a maguk környezetében. Vagy nem, de ez utóbbi azért nem baj, mert ha állásinterjún derül ki, akkor ez már számodra veszteség.
A fénykép a te oldaladról is szűrő, nemcsak a munkáltatói oldalról. Kedvenc példám erre egy lány, aki nyakkendős képet tett fel, demonstrálva, hogy erős lelkületű, a férfiak világában is megállja a helyét, és műszaki végzettséggel műszaki pályára jelentkezett. Ahová felvették végül, ott évekig jól érezte magát, sikeresen megalapozta a karrierjét.
… nem adnak meg cégnevet.
Ez nálunk még valóban probléma, a cégek nyíltabbak lehetnének ez ügyben. De az álláskeresői oldalról nincs reális ok a félelemre: bármikor mondhat nemet, akkor is akár, amikor állásinterjúra hívják, és nem akar az adott cégnél dolgozni. Egyetlen veszélyes helyzet lehet ebben: ha véletlenül valaki a saját állását pályázza meg, és így fogja megtudni a cég, hogy jól gondolták: új embert kell keresni, mert egyik fél sem elégedett a másikkal. Több ezer álláspályázatot írtam, kísértem figyelemmel álláskeresőkkel az elmúlt években, egyetlen ilyen eset fordult elő.
… motivációs levelet kérnek.
Az amerikai típusú, vázlatos önéletrajzok jó tulajdonsága, hogy áttekinthető, lényegre törő. Rossz tulajdonsága, hogy az ember helyett egy profilt mutat, márpedig nem egy profil fog a cégnél dolgozni, hanem egy ember. Az emberi tulajdonságai a cég sikeréhez, fejlődéséhez is hozzájárulnak, ezért fontosak. Miért ezt akarja csinálni, mi motiválja, mit szeretne, mit vár el? Ezeket kell leírni egy motivációs levélben, és ha ezt megértjük, meglátjuk: ez pozitív dolog.
A céget érdekli az ember maga, a lelkével, gondolataival együtt. Nem csak a szakmai profil a fontos, hanem az is, hogy az ember, mint munkatárs, esetleg leendő barát, milyen valójában. Azaz, nem azért kérik, hogy nehéz legyen pályázni, hanem azért, hogy könnyebb legyen ismerkedni.
JobAngel
JobAngel cikkei minden olyan kérdésre választ adnak, amely az álláskereséshez kapcsolódik. Nézz szét közöttük, tudd meg mi a fontos egy állásinterjún, mit kell tudni a próbaidőről, vagy, ha nem kaptál meg egy állást, hogyan tudsz talpra állni és újult erővel belevetni magad a munkakeresésbe.