Helen Doron szerint az, hogy Magyarországon és más európai országokban gyakran egyetlen nyelven nőnek fel a gyerekek, világviszonylatban nézve meglehetősen szokatlan jelenség. “Nagyjából 11 éves kortól kezdve a gyermekek ugyanúgy tanulnak, mint a felnőttek. 8 és 10 éves koruk között még mindig jelentős előnnyel indulnak a nyelvtanulás terén, de a legjobb időpont pontosan nulla éves korban kezdődik. A gyermek agya még sokkal könnyebben formálható, több dolgot képes befogadni, mind a kiejtés, mind a nyelvtan tekintetében” – mutatott rá Helen Doron.
Hogy áll a magyarok Bábel tornya?
Bár a fiatalabb generációk jelentősen javítják az átlagot, köztudott, hogy a beszélt idegen nyelvek arányát tekintve sereghajtók a magyarok. A közoktatásban modernizációs hatás érvényesül, és rendkívül kedvezőek a feltételek, a teljesítmény szempontjából azonban úgy tűnik, pazarló a rendszer.
Az MTA kutatójaként dolgozó Kovács Ágnes Melinda elsősorban annak a tanulmányozásával foglalkozik, amikor a gyermek születésétől fogva két nyelvet tanul a családi környezetben. “A vizsgálataink azt mutatják, hogy ezeknél a babáknál már az első életév során fejlettebbé válnak bizonyos kognitív képességek, például könnyebben tudják átirányítani a figyelmüket a környezet egy bizonyos aspektusáról egy másikra” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy más kutatások szerint a nyelvelsajátítás stádiumai azonosak az egynyelvűeknél és a kétnyelvűeknél.
Mint arra a szakember rámutatott: az eredmények alapján úgy tűnik, hogy egy második nyelv korántsem zavarja össze a gyermeket, hanem bizonyos kognitív előnyöket eredményezhet. Megint más kutatások pedig arra utalnak, hogy ha a gyermekek serdülőkor előtt kezdik el az idegen nyelv tanulását, akkor a nyelv bizonyos aspektusait – például a fonotaktikai sajátosságokat és a kiejtést – magasabb szinten sajátítják el.